Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyermekét szoptató anya – a képzőművészet kedvelt témája évszázadok óta.
Gyermekét szoptató anya – a képzőművészet kedvelt témája évszázadok óta. Szobrok, festmények, grafikák, kerámiák, művészi fotók. Szép, természetes, meghitt és derűs… vagy inkább obszcén és pornográf? Kelli Roman valószínűleg az előbbit gondolta, amikor még tavaly egy olyan fotóval lepte meg ismerőseit a Facebook közösségi oldalon, melyen éppen kislányát szoptatja.
.jpg)
Hamar kiderül azonban, hogy a portál hivatalos álláspontja az utóbbi véleményt osztja. A kép ugyanis rövid időn belül eltűnt az oldalról, és miután az amerikai édesanya kifogásolta ezt az eljárást, egy személytelen, formális levélből megtudta, hogy a Facebook szabályzata értelmében „obszcén, pornográf vagy szexuális tartalmú” képek nem jeleníthetők meg az oldalon, sőt akár ki is tilthatják őt onnan, ha továbbra is hasonló témájú fotókat tesz közzé magáról.
A szoptatás obszcén és pornográf??? Kelli a Facebookhoz benyújtott petícióban adott hangot felháborodásának, melyben egyfelől kifejti, hogy semmilyen törvény nem tiltja az olyan képek nyilvánosságra hozatalát, melyeken az anya gyermekét táplálja (legyen az szoptatás, cumisüveg vagy bármi más), másfelől részletes magyarázatot követel arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyiben sértik a szoptatást ábrázoló fotók a portál idevágó szabályait – különös tekintettel arra, hogy akár Kelli ismerősei között is többen vannak, akiknek jóval merészebb képei hosszú idő óta békésen megférnek az oldalon anélkül, hogy bántanák a többiek érzékenységét. Kelli felhívásához azóta csaknem százezren csatlakoztak, biztosítva őt arról, hogy közös erővel kell fellépni az ehhez hasonló diszkriminatív politika ellen.
Többen nemcsak aláírásukkal támogatták Kelli ügyét, egy ottawai ötgyermekes édesanya, Stephanie felhívására például 11 ezren egy szoptatós anya fotójára cserélték fel megszokott arcképüket a portálon. A Utah államban élő Heather nem elégedett meg a virtuális támogatással: a Facebook kaliforniai központja előtt kilenc társával együtt tüntetőleg megszoptatta kislányát. (Más kérdés persze, hogy ezzel kizárólag a helyi média figyelmét sikerült felkelteniük, mivel a karácsony utáni szombatot választották demonstrációjuk időpontjául, amikor a Facebook illetékesei valószínűleg az ünnep fáradalmait pihenték ki otthonukban, az iroda ugyanis teljesen kihalt volt.)
Nem maradtak természetesen szótlanok az ügyben az illetékesek sem. Barry Schnitt, a Facebook szóvivője úgy nyilatkozott, hogy alapelvük, hogy a meztelen test látványát semmilyen formában nem engedik meg az oldalon. Ők maguk nem kutatnak a szabályokat megszegő felhasználók után, ehelyett a virtuális közösség tagjaira bízzák annak bejelentését, ha valami olyat észlelnek, ami nem megengedett. A szoptatás ábrázolása önmagában nem tiltott dolog, a fotón azonban nem szerepelhet az emlőbimbó vagy annak környéke. Ez utóbbi engedmény ugyanakkor értelmét veszti annak ismeretében, hogy a szóvivő állítása szerint sem módjuk, sem szándékuk nincs arra, hogy minden esetet egyénileg bíráljanak el, ha valaki visszásságot jelez, akkor minden további vizsgálódás nélkül lépnek, és kész.
Megszólalt a kérdésben John Palfrey professzor is, aki az internettel kapcsolatos jog szakértője a Harvard Egyetemen. Szerinte paradox helyzetet teremt, hogy miközben a világháló egyre nagyobb teret enged a privát szféra kiszélesítésének, mind jobban fokozódik az igény a személyiségi jogok megóvása iránt is. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy míg a jog életünk minden területén törvényekkel szabályozza, mit tehetünk és mit nem, a Facebookhoz és a MySpace-hez hasonló virtuális közösségekben kizárólag az oldal tulajdonosa által megalkotott játékszabályok diktálnak.
Ezek pedig sok esetben nem egyeznek (mint most sem) a hivatalos jogi állásponttal, hiszen más országokhoz hasonlóan az Egyesült Államokban is törvényadta jog a szoptatás (akár közterületen is), és semmi nem tiltja a szoptató anya képi ábrázolását. Nem menti fel a Facebookot, mégis tény, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben, mivel igen nagy nyomás nehezedik rájuk azzal kapcsolatban, hogy minden lehetséges módon igyekezzenek megóvni a kiskorú felhasználókat a zaklatók, a pedofilok és az egyéb rossz szándékú felnőtt felhasználók támadásaival szemben, és törekedjenek arra, hogy ne kerülhessen olyan tartalom a gyerekek elé, ami nem az ő szemüknek való.
A szoptatással kapcsolatos orvosi kérdésekkel és kutatásokkal foglalkozó amerikai szakmai szervezet, az Academy of Breastfeeding Medicine nyilatkozatban tiltakozott a Facebook (és a hasonló szabályokat alkalmazó MySpace) diszkriminatív politikája ellen. Véleményük szerint az ilyenfajta tiltás csak arra jó, hogy rejtenivaló tevékenységként tüntesse fel a szoptatást, ami – azzal együtt, hogy a tápszeres táplálással kapcsolatban semmilyen hasonló korlátozás nem létezik – alkalmas arra, hogy a laikusok szemében utóbbi tűnjön „normálisnak” az anyatejes táplálással szemben, noha a szoptatásról sokan, sok helyen bebizonyították, hogy a legjobb megoldás a csecsemő számára. A szoptatás és a női emlő látványa nem titkolnivaló dolog, melyre többek között a Madonna-ábrázolásokat hozzák fel példaként, melyeken évszázadok óta megjelenik a szoptató édesanya képe anélkül, hogy ez bárkiben megbotránkozást ébresztene.
Kelli petíciója nagy sajtóvisszhangot keltett, és az olvasók véleményének is hangot adó híroldalakon megszólalt a hétköznapok embere is. Én az ABC News internetes oldalon olvastam róla, így az ottani hozzászólásokból szemezgettem néhányat befejezésként. A Facebook szabályait elítélők indokai leginkább két nagy körbe csoportosíthatók: a hozzászólók egy része szerint semmi olyan nincs a szoptatásban (és leginkább nem obszcén vagy pornográf), ami miatt ki kellene tiltani az oldalról, míg más részük az egyéni szabadságjogokra hivatkozva véli úgy, senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki mit tesz közzé magáról a nagy nyilvánosság előtt, legyen az szoptatás vagy bármi egyéb. A korlátozással szimpatizálók egyike sem gondolja úgy, hogy a szoptatás obszcén vagy káros dolog lenne, de szerintük az anya és a gyermek közötti olyan intim együttlétről van szó, ami semmiképpen nem való idegen tekintetek elé. Egyikük azzal érvel, hogy a mindennapi tisztálkodás is az élet szerves része, mégsem szerencsélteti ismerőseit a fürdőszobában készített meztelen fotóival.
A megoldás persze az lenne, ha a Facebook a mostaninál árnyaltabban fogalmazná meg felhasználási szabályaiban, pontosan mi az, amit e téren megenged a mostanra 140 milliósra duzzadt virtuális közösség tagjainak. Ehhez képest egyelőre csupán azt tartják elképzelhetőnek, hogy – a 18 év alattiakra jelenleg is érvényes korlátozásokhoz hasonlóan – megteremtik annak technikai hátterét, hogy a szoptatást ábrázoló képek megtekintését korhatárhoz köthessék. Ez pedig nem több, mint a probléma elodázása és újratermelése. Ez utóbbi nem hivatalos álláspont, hanem a saját véleményem.
