Évi 830 ezer gyermek hal meg balesetekben

Olvasási idő kb. 2 perc

Évente mintegy 830 ezer gyermek hal meg balesetek következtében - tűnik ki egy szerdán közzétett ENSZ-jelentésből.

Évente mintegy 830 ezer gyermek hal meg balesetek következtében - tűnik ki egy szerdán közzétett ENSZ-jelentésből. A 19 év alatti fiatalok baleseti halálozásában a közúti balesetek állnak az első helyen (évi 260 ezer áldozat), ezt a vízi balesetek követik (175 ezer vízbefúlt évente), az égési sebek (96 ezer halott), az esések (több mint 46 ezer halott) és a mérgezések (évi több mint 45 ezer halott). A felmérést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF, az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja közösen készítette, 200 szakértő három évig dolgozott rajta.

Kilencéves kortól felfelé a gyermekhalálozás fő okává a balesetek válnak - állapították meg -, megelőzve a fertőző betegségek, az alultápláltság vagy a háborúk okozta halálozásokat, számol be az MTI. "A szociális tényező a meghatározó" - fejtette ki Margie Peden, a WHO képviselője a jelentés közzététele alkalmából. "A gazdag és a fejlődő országokban egyaránt a legkedvezőtlenebb helyzetben élő rétegek gyermekei válnak a legnagyobb valószínűséggel baleset áldozatává."

A közúti balesetek aránya a vizsgált korosztályban az afrikai földrészen a legnagyobb (19,9 1000-re), a Csendes-óceán nyugati medencéje és Délkelet-Ázsia vezet a fulladásos balesetekben (27,4 illetve 12,3 1000-re). Az égési sérülés okozta halál Délkelet-Ázsiában és Közel-Keleten a leggyakoribb a 19 év alatti korosztályban - a többi kategóriától eltérően az utóbbi elsősorban a fiatal lányokat sújtja.

A megdöbbentő statisztikák feltárása arra szolgál, hogy a hatóságokat ráébressze a veszély nagyságára, és intézkedések megtételére ösztönözze őket. Dél-Afrikában például felére csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik tévedésből paraffint ittak és mérgezésben haltak meg, ugyanis a fűtésre vagy világításra használt folyadék kannáinak dugóit biztonsági berendezéssel látták el.

A biztonsági intézkedésekre fordított összegek sokszorosan megtérülnek: így például a füstjelzőkre fordított minden dollár 65 dollár megtakarítását teszi lehetővé. A kerékpárosok bukósisakos védelmére fordított minden dollár 29 dollárnyi kiadástól óv meg, írja az MTI.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?