Egy friss felmérés szerint a 8 és 14 közötti magyar gyerekeket az állatok, a divat és a hírességek érdeklik leginkább.
Egy friss felmérés szerint a 8 és 14 közötti magyar gyerekeket az állatok, a divat és a hírességek érdeklik leginkább. Majdnem felüknek nincs példaképe, azok pedig, akiknek van, szüleikre vagy valamelyik külföldi sztárra, sportolóra néznek fel leginkább. Havonta átlagosan 3300 forint zsebpénzt kapnak fejenként ennek a korosztálynak a tagjai, és fogyasztási szokásaik jelentősen meghatározhatják az egész család fogyasztását - egyebek mellett ez derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. A felmérés eredményeit hétfőn ismertették egy budapesti iskolában.
A "Kid.comm"című kutatásban egyebek mellett a 8 és 14 év közötti gyerekek kommunikációs, fogyasztási szokásait vizsgálták. Rákérdeztek arra is, melyik a kedvenc TV-csatornájuk, rádiójuk, mennyi zsebpénzt kapnak, illetve érdeklik-e őket a márkás terméket. A Szonda Ipsos munkatársa összesen 2 ezer általános iskolás gyermeket kérdeztek meg, többféle módszerrel. Hasonló felmérést még nem készítettek itthon - mondták a közvélemény-kutatók.
A 8 és 11 év közötti gyerekeket az állatok, az autók és a sport érdekli leginkább, információt pedig főként a szüleiktől szereznek. A 12 és 14 év közötti kiskamaszok figyelmét inkább a divat, a számítógép, a zene, a hírességek kötik le, információkat pedig elsősorban barátaiktól, osztálytársaiktól kérnek, a szülők náluk már hátrébb szorulnak. A megkérdezett gyerekek 73 százaléka rendszeresen néz tévét, több mint felük internetezik, újságot viszont csak harmaduk olvas. Ennél is kevesebben hallgatnak rádiót (26 százalék).
2 ezer gyermekből 937 mondta azt, hogy nincs példaképe, 446-an szüleiket nevezték meg annak, 174-en egy külföldi sportolót, 161-en pedig egy külföldi hírességet. Valamelyik tanárát mindössze 18 gyermek nevezte példaképének.
A vizsgált korosztály tagjai - körülbelül 830 ezer fő - havonta átlagosan 3300 forint zsebpénzt kapnak szüleiktől. Ennek alapján évente körülbelül 33 milliárd forint felett rendelkeznek ezek a gyerekek összesen. A kutatásból kiderült az is, hogy a gyerekek 45 százaléka úgy véli: a márkás termékek egyben jobb minőségűek is. 9 százalékuk nem szívesen megy olyan helyre, ahol nincs internet, sokan közülük pedig el sem tudták képzelni, milyen lehetett az élet korábban mobiltelefon nélkül.
Ranschburg Jenő pszichológus a kutatás kapcsán arról beszélt, hogy a gyerekek vásárlási szokásainak alapjai 2 éves koruktól elkezdenek kialakulni, 8-9 éves koruktól pedig már a család vásárlási szokásait is befolyásolhatják. Nagyon fontos itt a szülők a felelőssége, a szakember úgy látja ugyanis, hogy szülők az ilyen szituációkban egyre inkább kilógnak a döntéshozói szerepből - azaz a gyerek mondja meg, mit is vegyenek meg, és ez nem minden esetben szerencsés. A szülői tekintélyt meg kell óvni, mivel részben ez teszi majd normakövetővé a gyereket - fogalmazott Ranschburg Jenő.
Káros irányba befolyásolhatják a gyerekek fogyasztási szokásait a tévéreklámok is, amelyek gyakorlatilag a gyerekeken keresztül vesznek ki pénzt szülők zsebéből, "márkaőrültté teszik őket". Ranschburg Jenő szerint nem lenne szabad olyan reklámokat forgatni, amelyben a szülő-gyermek viszonyban a felnőtteket esendő, tudatlan személyként ábrázolják, mert ez félrevezető. A családon belül fontos az is, hogy a gyerekek felnézzenek szüleikre, és felfedezzék értékeiket, még a kamaszkor előtt.
A tévénézési szokásokon pedig azzal lehet javítani, ha a gyermek ott is megtanul mértéket tartani. Azaz, nem kapcsolgat a csatornák között, hanem inkább a szülőkkel együtt néznek meg egy olyan műsort, amelyet közösen választottak ki a kínálatból - magyarázta a szakember.
Független Hírügynökség
