Amikor először utaztam a fiammal Magyarországra, akkor 5 hónapos volt. Sok igénye nem volt a tápszeren és az alvómaciján kivül, mégis nagyon jó volt megtalálni a Ben Gurion Repülőtér (Tel Aviv) babaváróját, ahol külön volt választva a játszószoba és a pelenkázó. Előbbiben színes-vicces padlószőnyeg, amely ugyan nem túl higiénikus, de nagyon biztonságos és tetszett a porontynak.
Utóbbiban három hatalmas szoptatósfotel, két pelenkázó, fölötte a falon dugig töltött pelenkatartó, minden méretben, thanks for Huggies. A kisasztalon rádió, csendes háttérvilágítás, kézmosási lehetőség rögtön a pelenkázó mellett. A sarokban mikró, gondolva a tápszeresekre.
Mikor másodszor utaztam a gyerekkel, akkor már 9 hónapos volt, élénk érdeklődést mutatott a játékok iránt is. Nem volt sok játék a játszószobában, de ami volt, az biztonságos volt és tiszta (egészen addig, amíg mi le nem buktuk). Nagyon jól elvolt a gyerek egy órát, szépen nyugodtan kicseréltük a pelust, és a játszószoba mellé telepített vécének köszönhetően még én is nyugodtan el tudtam intézni a dolgomat, amíg egy másik anyuka szemmel tartotta a minigengsztert.
Utána hosszabb szünet következett, majd mostanában, a másfél éves fiammal és a 3 hónapos lányommal ültünk újra gépre. Újra Ben Gurionról indultunk, de ezúttal egy másik részét vettük célba a reptérnek, a nagyobb gyerekek kedvéért felépített "gym" területet. Ez egy olyan része a reptérnek, ahol a boltok közé felépítettek egy játszóházat a gyerekeknek. Van ott miniatűr Noé bárkája, pálmafák, amelyek törzsén át lehet mászni, kiskacsa, amely hátára fel lehet ülni, és a fiam kedvence, egy kis híd, amely egy patakon ível át. Szerencsére a víz sem igazi, így nem kell rettegni a balesetektől. A játszórésztől két méterre van vécé, abban pelenkázó. Nem olyan full extrás, mint amiről fent írtam, de tiszta és praktikus. A fiamat alig lehetett lerángatni a játékoktól, amikor pelenkázni vittem. Viszont mi nyugodtan szusszanhattunk a férjemmel, vagy foglalkozhattunk a kicsivel, a nagy nagyon jól elvolt magában. Még azt sem fedezte fel, hogy nincs "ketrecben", nemhogy kerítés, de még háló sem szeparálta el a reptér többi részétől. Mondjuk ez hosszabb idejű várakozásnál probléma lehet, főleg hogy ügyes marketingeseknek köszönhetően a játéktér természetesen egy hatalmas játékbolt mellett van.
Miért lelkendezek ilyen nagyon? Mert akkora, de akkora a kontraszt az izraeli reptéri gyerekszolgáltatások (melyből csak egy kis szelet a babaváró) és az LRI által nyújtott között, mint egy lórúgás. Második utunk alkalmával örömmel fedeztem fel Ferihegyen a feliratot: gyermekváró. Kétszer is elsétáltam a jellegtelen, szürke ajtó előtt, mire rájöttem, hogy az az. Befelé nyíló lengőajtó? Hmm...de mi van, ha odabent egy gyerek éppen az ajtónál játszik? Óvatosan benyitottam, és láttam, hogy félelmem alaptalan, odabent nem játszik senki, ugyanis a "gyerekváró" körülbelül annyira ingergazdag, mint egy Csehov-dráma. Egy körülbelül 5x5 méteres szobába nyitottam be, odabent egy asztal (sima asztallap, lábakon) és két fémvázas irodai szék volt a felszerelés. Szürke linóleum a padlón, neonlámpa, fehér falak. Azt hiszem, sokkot kaptam. Gyorsan átpelenkáztam a gyereket, aztán kimenekültünk, ennél még a Herendi Porcelánbolt kirakatának századik megnézése is nagyobb élményt nyújtott a gyereknek (éjjel utaztunk, nem látott sokat a gépekből).
Rögtön előjött belőlem a "marketinges pi..a", és a kezdeti sokk elmúltával dühöngeni kezdtem. Hát nincs ott egy közepes tehetségű asszisztens, aki levelekkel bombázná a nagy játékboltokat és bababoltokat, hogy itt a ragyogó alkalom egy kicsit jót cselekedni (és erről persze beszámolni a világnak egy sajtótájékoztatón), és közben ingyen reklámozni? Mibe kerülne a Brendonnak betenni egy igazi pelenkázót - amiről nem esik le a gyerek -, egy játszószőnyeget, 4-5 nagyobb és jól nyúzható játékot, egy szoptatós fotelt a hozzá való elhúzható paravánnal? És cserébe elhelyezni mindenhol, többek között az útbaigazító táblákon, a cég logóját? Nem és nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a nagy hazai forgalmazók ne adnának reklámért cserébe egy-két játékot, vagy könyörgöm legalább tényleg egy pelenkázót. De ha nem megy, akkor legalább az LRI nézzen már bele a marketing és/vagy műszaki költségvetésébe, és találják meg, hogy lehetne legalább kicserélni a linóleumot színes padlószőnyegre, és pár nyomott Micimackó matricát felnyalni a falra. Hogy szegény gyerek legalább 10 percig jól érezze magát...
Terveztem, hogy nekiállok levelet írogatni, hogy mit tettek eddig az ügy érdekében (másfél éve fedeztem ezt fel, most februárban még semmi nem változott), és adni pár ötletet, bár nem hiszem, hogy nincs elég marketingesük. Mondjuk engem anno nem vettek fel, úgy kell nekik :) De mivel alapvetően nem vagyok egy Don Quijote típus, vagy ha élesebben akarok fogalmazni, akkor nincs bennem elég társadalmi felelősség, ezért nem kezdtem levelezgetni. Helyette megírtam ezt a posztot, és ezúton figyelmeztetek mindenkit, hogy mielőtt repülni indul a gyerek, érdemes megtudni, hogy milyen felszerelés várja a kis gézengúzokat arra a kürólbelül 2 órára, amit a reptéren kell eltölteni. Vagy milyen nem.
Más reptereken mi a helyzet?
Meni
