Hercegnők hemperegnek a fűben

Olvasási idő kb. 3 perc

Szombaton a Poronty volt olyan bátor és kimerészkedett a Hercegnők és Hercegek báljára a Millenáris parkba.

Szombaton a Poronty volt olyan bátor és kimerészkedett a Hercegnők és Hercegek báljára a Millenáris parkba. Kicsiny tesztcsapatunkat gyermekeink alkották, akik 4:1 arányban inkább lányok voltak, tehát már a program említésekor is boldogságtól homályba vesző tekintetű, ábrándos és boldog hölgyeket láthattunk, akik mind hercegnők akartak lenni.

Katt!

Kiérkezésünkkor esett le a tantusz, hogy ide tényleg be kellett (volna) öltözni a kölköknek, bár a szerkesztőségnek vannak természetesen felkészültebb tagjai is, mint mondjuk én. Málni és Pötyi a habos-babos ruhának köszönhetően egy-egy csodálatos műanyag nyakékkel lett gazdagabb.

Most próbáljunk meg elvonatkoztatni egy picit attól, hogy harminc körül mi nekünk a Disney, meg a habos ruha, varázspálcával, rózsaszín tütüvel! Ássuk elő magunkból mélyen azt a kislányt, aki állt az anyukája cipőjében, függönnyel a fején gyönyörűséges királynő volt éppen, aki várja a herceget. No kérem, ahogy átléptük azt a körzethatárt, ahol a bátor szülők már gyalog merték közszemlére tenni a rózsaszín jelmezes kislányokat, ott a környéket manócskák lepték el, akik büszkén feszítettek a tündérjelmezükben. Akadtak olyan királylányok, akiken ránézésre látszott, hogy nem két percet foglalkoztak az öltözködéssel: hajukban kis virágocskák, arcukon smink(!) és tökéletesen vasalt halványrózsaszín ruhában feszítettek. A rendezvényre érve pedig a három fiúval rendelkező anyukák (vagy akár eggyel is), rohanva mentek haza, hogy eldobják a fogi gátlójukat és rávessék magukat apára kislányt csinálni.

Aki jelmez nélkül érkezett, a helyszínen vásárolhatott magának cirka 12 000 forintért mesehős gúnyát, de kölcsönözni is lehetett. Sőt, az élelmes kereskedő még a szettben vásárolható koronát is külön értékesítette, hiába no, a felesleget is rá kell a béna szülőre varrni valahogy. Egyébként beöltözés ide vagy oda, a királylány-jelmez nem akadályozta meg a kölyköket abban, hogy a kis dombról csoportokban hemperegjenek, Málna hófehér ruhája is így lett fűfoltos.

Amúgy a béna szülőre visszatérve, jó szórakozást nyújthatott a szemfüles vizsgálódónak az is, ha azokat a lúzer szülőket nézte, akik gyereke nem öltözött be (igen, én is ezek közé tartoztam, sicc). Krokodilkönnyek, „azonnal meghalok és elsenyvedek” ábrázat, s a szülő már tépett is valamivel kompenzálni. Így lettünk mi is egy lila prémes korona boldog tulajdonosai.

A színpadon VV Ágica bontogathatta tehetségét, három hangszínt használva a gyermekek lekenyerezésére, de valljuk be őszintén, neki testre szabottabb feladat a telefonálókat fenyegetni, mint az alig 4 éveseket riogatni. A katarzis végül Disney dalokkal ért minket, Ágica jelenléte ide vagy oda, zsebkendő-gyűrögető volt a hangulat: öröm volt nézni a sok beöltözött királylányt, ahogy táncoltak a színpadon. Lelkemre, én is bependerültem volna, ha lett volna jelmezem. Így volt ezzel lányom is, de jelmez nélkül annyira vérciki lett volna neki (mondta ő), hogy csak bámult könnyezve. Aki ezt az emelkedett hangulatot megunta és hátrébb merészkedett, igazán tartalmas előadásokat nézhetett végig, ha sikerült utat törnie a tömegen. Többek között a Budapest táncegyüttes előadásában a Csipkerózsikát, ami feloldotta bennünk végre a rózsaszín görcsöt. Rengeteg tátott szájú kisgyerek ült a színpad előtt némán, az oldalt ácsorgók kis lábai csak úgy járták a csárdást!

Természetesen volt arcfestés is, de ez csak azoknak volt elérhető, akik a kakassal keltek és időben lestoppolták a néni előtt a széket. Monitorfüggő gyermekek pedig szusszanhattak egyet a Filmsátorban, ami pontosan akkora volt, mint egy nagyobb WC.

Szülőtársaim, túlélve a mai napot azt mondom, hogy kell a gyereknek néha egy kis rózsaszín puccparádé. Mi sem Tolsztoljt olvasunk mindig, kell néha egy kis agyrágógumi is. S valljuk be őszintén, mi is szívesebben voltunk farsangon tündérek, mint mondjuk túró rudik, vagy hirdetőtáblák. Amúgy meg Pán Péter szavaival élve: igen is, hiszek a tündérekben!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?