Belga kutatók együttműködésének eredményeképp nagy hatékonysággal megelőzhetők a kisgyermekkori kutyaharapásos balesetek, olvashatjuk a thebluedog.org weboldalon.
Belga kutatók együttműködésének eredményeképp nagy hatékonysággal megelőzhetők a kisgyermekkori kutyaharapásos balesetek, olvashatjuk a thebluedog.org weboldalon. A kutatók egy olyan játékosan oktató CD-t fejlesztettek ki, mely segít a gyermekeknek megismerni a kutyák viselkedését és jelzéseit, és hasznos tanácsokkal látja el a szülőket, hogy mire figyeljenek a kutyák és a gyerekek közös tevékenységei során, hogy a baleseteket megelőzzék.
Mint a The Blue Dog projekt írja, a kutyaharapásos balesetek nagy többsége kisgyermekkorban saját otthonunkban, saját házi állatunkkal történik meg, és többnyire súlyosabb, arc-, nyak- illetve kézsérüléssel jár. Ennek ellenére nagyon ritkák az ilyen balesetek megelőzését célzó preventív segédeszközök, és a kutatások is elsősorban csak statisztikai adatfeldolgozásokat tartalmaznak.
Mivel a kisgyerekek a kutyákat játszópajtásnak tekintik (és viszont), ezért nagyon közeli kapcsolatban vanank velük, sokszor azonban nem ismerik a különbséget az emberi pajtásaikkal és az állatokkal való viselkedés között, mint ahogy nem ismerik fel az állati jelzéseket sem. A Blue Dog interaktív számítógépes történet, melynek során a gyerekek követhetik egy család és a kutyájuk életét. Mivel a kutya-gyerek konfliktusok túlnyomórészt a gyerek kezdeményezte interakció eredményei, és olyan hétköznapi szituációkban történnek, mint: játék a kutyával, játék a kutya közelében, a táplálkozó eb megközelítése, a kutya táplálékának vagy tulajdonának megközelítése vagy az alvó állat meglepése, ezért hasonló helyzetekben maguk a gyerekek választhatnak a különböző viselkedési lehetőségek közül a sztori során, és megfigyelhetik választásuk eredményét.
Ha nem a megfelelő viselkedést választották, akkor a szituáció visszatér, és begyakorolhatják a helyes reakciót is. Így az életben is felismerhetik a kutya jelzéseit: meg tudják különböztetni a barátságos ebet a barátságtalan, ijedt vagy ellenséges kutyától. Azt is meg kell érteniük, hogy az állatnak is szüksége van nyugalomra, csendre, saját helyre, ahol nem szabad zavarni, és nem mindig van kedve egy kis játékhoz, nyaggatáshoz vagy simogatáshoz. Ha ezt jelzi, akkor jobb békén hagyni, mindkettejük érdekében. Nagy segítséget jelent ebben a szülői példamutatás és felügyelet, valamint a közös környezet és szeparált, kényelmes pihenőhelyek, határozottan elkülönített tulajdonviszonyok kialakítása.
A CD egyik hiányossága, hogy a kutyának esetleg fájdalmat okozó viselkedések veszélyeire nem hívja fel külön a figyelmet, pedig nagyon fontos, hogy a gyerekek ne csak azzal legyenek tisztában, hogy gyerek pajtásaiknak mivel okoznak fájdalmat, hanem az állatokkal kapcsolatban is legyenek ilyen ismereteik.
A CD kifejlesztésében a legkülönbözőbb szakemberek vettek részt, állatorvostól az etológuson keresztül grafikusig. Egy részlete megtekinthető itt, valamint ugyaninnen letölthető a szülőknek szóló angolnyelvű tájékoztató, amely egyrészt leírja a CD-n található 16 tipikus veszélyhelyzetet és azok megoldását: a kutya szempontját, a gyerek viselkedését és a helyes szülői magatartást, és rengeteg háttérinformációval is szolgál a témával kapcsolatban. A CD képi világa kedves és nagyon jól értelmezhető és átlátható, kicsiknek is jól érthető egy kis szülői segítséggel.
A CD azokat a helyzeteket mutatja be, amelyek a kérdőíves, statisztikai felmérések alapján a leggyakrabban okoznak problémát kisgyerek és kutya között. Természetesen minden kutyának vannak egyedi sajátosságai, mire érzékeny, és mire nem. Ezeknek az ismeretét a CD nem pótolja, ezeket a szülőnek kell ismernie és megtanítania a saját gyerekének.
