A fesztivál első napján üresen tátongtak a Szigeten található játszóterek, sokáig kellett keresgélnünk, hogy gyerekeket találjunk.
A fesztivál első napján üresen tátongtak a Szigeten található játszóterek, sokáig kellett keresgélnünk, hogy gyerekeket találjunk. Hatalmas a por, amely az izzadt testre filmszerűen tapad, a kemény mag a rockkoncerten is gyerekkel a nyakában csápol késő este. Sziget gyerekkel.
Első utunk a Vándor vurstli nevű programhelyszínre vezetett, ahol különböző ügyességi játékokat lehet kipróbálni, például akkor, amikor nincs előadás a színpadon. Ottjártunkkor egy gyereket sem találtunk, csak néhány fiatal próbált célba dobni kislabdával, több-kevesebb sikerrel.
A legkisebbeknek kialakított játszósátorban egy egyéves kisfiúra bukkantunk, aki elmélyülten játszott a szőnyegen. Anyukája hetijegyét meglátva kíváncsiak voltunk, hogy a gyerek is itt alszik-e a Szigeten, de megtudtuk, hogy estére hazaviszik a csemetét a nagyszülők a zaj és a kényelmetlen körülmények miatt.
Azt gondoltuk, hogy ha eddig nem láttunk gyereket, majd a játszótér biztosan tele lesz velük. Tévedtünk, a domboldalra épült hatalmas játszótér üresen tátongott, pedig ha gyerekek lennénk, valószínűleg ki sem jönnénk onnan egész nap. Ezt mások is így gondolhatják, mert szüntelen próbáltak a rácsokon belülre kerülni és csúszni egyet a zárt csőcsúszdán, vagy falat mászni. Az in-kalosok viszont könyörtelenek. Akinél nincs gyerek, az kívül marad. Megoldás: vigyük ki a sajátot vagy kérjünk egyet kölcsön.
Ha egy kézzel toljuk a babakocsit, a másik kézben remekül elfér egy doboz sör. Ha kellően hideg, pompásan hűti a felhevült testet. Ne feledkezzünk meg a gyerekek folyadékpótlásáról sem. A legjobb, ha apa is velünk jön, fogalmazódott meg bennünk a bábelőadáson, a színpad előtt ücsörgő családokat látva.
Bár a szervezők folyamatos locsolással próbálják elviselhetővé tenni a körülményeket, a száraz időjárás miatt sajnos akkora a por, mint a tizenöt évvel ezelőtti fesztiválon. A gyerekek ugyan élvezik, hogy rugdoshatják a homokot, nekünk azonban köhögő rohamokat okozott.
A higiéniával egyébként nincs probléma, (természetesen nem a Toi Toi vécékbe kell bemenni gyerekkel – bár azokat is rendszeresen takarítják.) a konténeres illemhelyek állapota az első napon még kifogástalan volt és még papírt is találtunk. Aki extra tisztaságra vágyik, keresse fel a Táncdalfesztivál sátor melletti Tiszta sátrat, regisztráció után használhatók a csilivili mosdók.
A végeláthatatlan bazársoron szerencsére nem nagyon akadt gyerekcsalogató vásárfia, nem kell attól tartani, hogy a gyereket nem lehet elrángatni egy bódé elől. A Pöttyös túró rudis standokat viszont lehetetlen kikerülni. A bejárat-gyerekprogram helyszínek távolsága nem kisgyereknek való, javasolt, hogy a babakocsit semmiképp ne hagyjuk otthon, kivéve, ha apa szeret egy tizenöt kilós gyerekkel a nyakában kilométereket kutyagolni.
Ahogy a nap leszáll, a gyerekek is eltűnnek a Szigetről. Kivételek persze mindig vannak, sokkoló volt látni, ahogy egy apa a négy év körüli gyerekkel a nyakában ugrált a metálos HammerWorld színpad előtt a Within Temptation koncerten este fél 11-kor. A kijáratnál ácsorogva is zavart a hangerő, remélem a gyerek megúszta halláskárosodás nélkül.
Elérkezett a gyerek nélküli szórakozás ideje, amíg a csemetéknek a nagyszülők mesélnek otthon az ágyuk szélén ülve, addig a terheiktől megszabadult szülők gintonic-kal a kezükben vesznek el a szigeti forgatagban, hogy csatakos, poros testtel, hulla fáradtan kerüljenek ki belőle hajnaltájt.
