Négy és fél éves Málna lányoméknak mára egész napos óvodás kirándulást szerveztek egy lovas parkba. Hetek óta erre készülnek, itthon százszor elmondta a gyerek, hogy mit kell vinnie a túrára. Tegnap este leellenőrizte, megvan-e minden: hátizsák, esőkabát, keksz, üdítő, és még azt is megbeszéltük, hogy reggel gyártok neki szendvicset.
Szendvics helyett háztartási keksz és főtt krumpli lesz a menüje egy kis sárgarépával kiegészítve, a lovaglás helyett pedig a vécén fog ücsörögni szegény. Hajnal háromtól felváltva jön a cucc belőle alul-felül. Én pedig hiába terveztem el, hogy kivételesen ebéd után szunyókálok egyet Pötyivel, hogy kipihenjem a tegnapi koncert fáradalmait, ehelyett valószínűleg hányást fogok takarítani a parkettáról.
És akkor még izgulhatok, elkapja-e a kicsi és átmegy-e az egész családon a betegség megint. Sajnos nagy az esély, hogy így lesz, holnap ugyanis el akartunk menni hosszú hétvégézni a Balatonra.
