Napi egy órát tévéznek az amerikai csecsemők

Olvasási idő kb. 2 perc

A kétévesnél fiatalabb amerikai gyerekek 90 százaléka és a három hónaposnál fiatalabb kisbabák 40 százaléka rendszeres televízió- és DVD-néző - ezt a megdöbbentő statisztikát publikálták egy szaklap hétfőn megjelent számában amerikai kutatók, írja az MTI. Az adatokon még maguk a kutatást végző szakértők is meghökkentek: "A felmérésből nem tudjuk, hogy ez vajon jó-e vagy rossz." - nyilatkozta Frederick Zimmerman, a washingtoni egyetem tudósa, a kutatás vezetője.A szakemberek több mint ezer, véletlenszerűen kiválasztott washingtoni és minnesotai kisgyermekes családdal készítettek telefonos interjút.

A kétévesnél fiatalabb amerikai gyerekek 90 százaléka és a három hónaposnál fiatalabb kisbabák 40 százaléka rendszeres televízió- és DVD-néző - ezt a megdöbbentő statisztikát publikálták egy szaklap hétfőn megjelent számában amerikai kutatók, írja az MTI. 

Az adatokon még maguk a kutatást végző szakértők is meghökkentek: "A felmérésből nem tudjuk, hogy ez vajon jó-e vagy rossz." - nyilatkozta Frederick Zimmerman, a washingtoni egyetem tudósa, a kutatás vezetője.

A szakemberek több mint ezer, véletlenszerűen kiválasztott washingtoni és minnesotai kisgyermekes családdal készítettek telefonos interjút. A megkérdezett szülők 29 százaléka hitt benne, hogy a bébiknek szánt tévéműsorok és DVD-filmek hasznosak gyermekük fejlődéséhez - mondta Zimmerman, aki szerint ez a hatékony reklámoknak köszönhető, holott a műsorok ilyen hatása egyáltalán nem bizonyított.

Három hónapos korukig a kicsik kevesebb mint egy órát töltöttek a képernyő előtt, de két évesek már másfél órát. Nagyjából a programok fele volt az oktató kategóriába sorolható, a többi ezen kívüli vagy kifejezetten felnőtteknek szánt műsor volt - állította az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine című folyóirat legutóbbi számában megjelent dolgozat.

A szaklapban közzétett másik tanulmány szerint a túlzott tévézés figyelmi és tanulási problémákhoz vezet a későbbiek folyamán. Azok a tinédzserek, akik három-négy órát töltenek a tévé előtt, nagyobb valószínűséggel küzdenek koncentrációs, illetve tanulási zavarokkal, és kevésbé valószínű, hogy egyetemi végzettséget tudnak szerezni.

"Már a több mint egy órás tévézés is káros következménnyel járt, de a három órás sokkal rosszabb volt, mint az egyórás, és a kétórás is rosszabb volt mint az egyórás" - figyelmeztetett Jeffrey Johnson, a Columbia egyetem pszichológus kutatója, aki kollégáival több mint húsz éve követi 678 New York-állambeli család életét.

"A naponta kevesebb mint egy órát tévéző gyerekekből kétszer gyakoribb valószínűséggel lettek egyetemisták, mint a három vagy több órát a tévé előtt töltőkből" - mondta a kutató, aki szerint a tévézés rontja a kamaszok koncentrációs készségét.

"Eljön az idő, mikor a tévé tényleg elhülyíti a társadalmat" - vonta le a következtetést Johnson. A Pediatrics című amerikai folyóiratban megjelent tanulmány készítői 1051 szülőt kérdeztek meg, és válaszokból kiderült, hogy a gyermekek 75 százaléka születésétől 6 éves koráig minden nap tévézett, többnyire a saját szobájában, számol be az MTI.

"Nem tudjuk, hogy ez rossz-e, de azt sem, hogy ártalmatlan-e" - reagált az adatra Zimmerman. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia becslése szerint az ország gyerekei átlagosan négy órát töltenek televíziózással. Ajánlásukban megfogalmazták, hogy a két évesnél kisebbeknek egyáltalán nem szabadna tévéznie, az idősebbek pedig ne nézzenek tévét napi két óránál tovább, akkor is csak legfeljebb nekik szánt programokat.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?