A brit nők harmada szülhet otthon

Olvasási idő kb. 1 perc

Egy brit felmérés szerint a vajúdó nők felét magára hagyják a szülészeten, annak ellenére, hogy közülük minden ötödik aggódik emiatt.

Egy brit felmérés szerint a vajúdó nők felét magára hagyják a szülészeten, annak ellenére, hogy közülük minden ötödik aggódik emiatt. Az elmúlt évben a terhes nők 38 százaléka válaszhatott, hogy kórházban vagy otthon hozza világra gyermekét.

A BBC híroldala által ismertetett kutatás során közel háromezer anyát interjúvoltak meg az angol Egészségügyi Minisztérium megbízásából.

A nők többsége meg volt elégedve az egészségügyi ellátással, négyötödük pedig úgy vélte, megfelelő támogatást kapott a kórház személyzetétől. Voltak ugyanakkor, akik úgy vélték, az orvosok és nővérek nem bizonyultak segítőkésznek, sőt parancsolgattak nekik.

Sokan nem voltak megelégedve a szülés utáni ellátással: a nők negyede elégedetlen volt a rendelkezésére álló hely méretével, a tisztasággal, a zajjal, és a személyes tér hiányával.

Az egyik legérdekesebb adat, hogy a nők 38 százalékának kínálták fel lehetőségként az otthonszülést, ami kétszer annyi, mint az 1995-ös arány. Ez azonban még mindig jóval elmarad az angol kormány által 2009-re ígért helyzettől, amikor majd minden terhes nő megválaszthatja, hogy otthon vagy kórházban akar szülni.

Magyarországon az egészségügyi törvény nem tiltja az otthonszülést, azonban a szülész-nőgyógyász szakma igen ellenségesen viszonyul a kérdéshez. Szakmai állásfoglalásuk szerint Magyarországon a hiányos infrastruktúra miatt nem javasolható az otthonszülés, mivel veszélyeztetné az anyák és magzataik életét.

Az angol egészségügy szakmai felülvizsgálatát végző bizottság februárban ötvenezer anyát kérdez meg nagyszabású felmérése során. Ennek adatai alapján készítik el a szülészeti ellátás reformjának tervezetét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

moon
moon
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?