Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a brit zenei slágerlistán tarolt a Crazy Frog, nekünk is kellett egy saját, torzított hangú gusztustalan figura.
Ha a brit zenei slágerlistán tarolt a Crazy Frog, nekünk is kellett egy saját, torzított hangú gusztustalan figura. Lett egy magyarul (is) beszélő Gumimacink: sikerült egy újabb baromságot átvenni külföldről. Idegesítő vernyákolás értelmetlen dalszöveggel, avagy hogyan neveljünk ízlésficamos gyereket?
Benyomtam a CD-t az autóba, majd hamarosan könnyeim fátylán át láttam csak a forgalmat. Autóstársaim megrökönyödve figyelték, ahogy vezetés közben sírva fetrengek a röhögéstől. Akkor még azt hittem, ez valami vicc.
Az I’m a Scatman című feldolgozásnál lefagyott ajkamról a mosoly, ez már akkor is gáz volt, mikor 1995-ben John Larkin énekelte. Aztán jött a Bújj, bújj, zöld ág kezdetű gyermekdal, amiről azt gondoltam, hogy nem lehet elrontani, de tévedtem. El lehet.
Az angol nyelvű jódli és a Dein Popo ist so süss című német szám mély nyomokat hagyott bennem. Ekkorra értem haza, és üveges szemmel bámultam magam elé a sötét garázsban, amíg végre magamhoz tértem.
És akkor még nem is láttam a klipet. Ebben a zöld rusnyaság riszálja dagadt seggét német turista-féle félig letolt gatyában, és hol Michael Jackson heremarkolászós mozdulatát utánozza, hol a Shrek2-ből lopott szájpattintást, ami a Szamárnak jól állt, Gumimacink viszont még szánalmasabb lett tőle.
<embed height="350" src="http://www.youtube.com/v/zaaM9KDRD3g" type="application/x-shockwave-flash" width="425" wmode="transparent"/>
A gyerekek bezzeg rögtön elkezdtek riszálni a tuc-tuc zenére, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők a Tankcsapdától kezdve Komár Laciig bármire táncra perdülnek.
Négyéves lányom az Itt van a gumimaci második verziójánál felkiáltott: „Anya, hallottad? Azt énekelték, hogy cumicici!” Igen, sajnos hallottam.
Engem nyalni lehet, mint a cumicicit… Bravó. Erősödik a gyanúm, hogy ezt inkább spanglizós huszonéveseknek szánták… Azok tuti vinnyogva fognak fetrengeni hallgatás közben.
„Eddigi tapasztalataink szerint kortól függetlenül, mindenkinek tetszett ez a kissé bárgyú, de szerethető Gumimaci.” – olvastuk a kiadó közleményében. Kissé bárgyú? Talán kissé enyhén fogalmaztak.
Ismerőseim közül mindenki el volt ájulva a videokliptől. Na, nem a gyönyörűségtől. Többségük először szóhoz sem jutott, aztán egyesek felháborodtak: Hogy lehet ilyen minősíthetetlen kiadványokkal mérgezni gyerekeinket? Barátnőm közölte, hogy leállt az agyműködése.
A klip kommentjeinél pedig ilyeneket olvasni:
„Ez halálosan odabasz, ez már fáj” „Jézusom, ez gáz!” „Asse normális, aki ezért fizet!”
A lemezt nehezen bírtam végighallgatni, a gumimacis szám negyedik verziójánál csendben fohászkodtam, hogy legyen már vége.
A videoklip viszont annyira tetszett a gyerekeimnek, hogy gurgulázva nevettek és követelték, hogy indítsam el tizenhetedszer is. Még jó, hogy nem sokat értenek belőle.
Végezetül íme az egyik magasröptű dalszöveg:
Itt van a gumimaci
Itt van a Gumimaci, a nevem Gumigumi,
én vagyok gumicumi cici gumi Gumimaci.
Oh engem nyalni lehet, mint a cumicicit,
én vagyok nyaminyami ciliculi Gumimaci.
Oh-yeh-oh!
Pa-pa-ra dubi dubi nyam nyam,
Pa-pa-ra dubi dubi nyam nyam,
Pa-pa-ra dubi dubi nyam nyam!
Háromszor csak harap.
Gumi, gumi, gumi, gumi, Gumimaci.
Itt van a Gumimaci CD
CLS Records, 2179 Ft
