Császár közben sérülhetnek a bébik

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Minden századik, császármetszéssel a világra hozott újszülött valamilyen sérülést szenved a beavatkozás közben, derül ki egy új tanulmányból.

Minden századik, császármetszéssel a világra hozott újszülött valamilyen sérülést szenved a beavatkozás közben, derül ki egy új tanulmányból. A sérülés kockázatának mértéke a császármetszéshez vezető okoktól függ.

A sérülések több mint fele az újszülöttek bőrén keletkezett, de gyakori sérülések voltak a fej komoly zúzódásai, a kulcscsonttörés, az arcidegek sérülése, a mellkas és a karok ideghálózatának sérülése és a koponyatörés is, derül ki a Texas Egyetem dallasi orvosi központjának kutatóinak jelentéséből.

Az Obstetrics & Gynecology (Szülészet és nőgyógyászat) című szaklap októberi számában közölt kutatás során több mint 37 ezer császármetszés adatait elemezték, a beavatkozások 13 egyetemi orvosi központban történtek 1999 és 2000 között.

A legtöbb sérülés azoknál a műtéteknél következett be, ahol a császármetszés előtt sikertelenül próbálkoztak fogóval segített hüvelyi szüléssel. A legkisebb kockázata az előre tervezett, többedszeri császároknak volt.

Az Egyesült Államokban a császármetszések aránya 2004-ben 29,1 százalék volt, derül ki a CDC statisztikáiból. Magyarországon az OSZNI 2004-es adatai szerint a császárok aránya 26,1 százalék, első szülésnél pedig 30,42 százalék volt.

Egy francia tanulmány szerint a hüvelyi szülésnél három és félszer veszélyesebb ez a fajta szülési mód, bár ennek ellenére is alacsony a kockázata. Mivel műtéti beavatkozásról van szó, az altatás, a fertőzésveszély és a vérrögképzőség eshetősége miatt összességében több mint háromszoros a kismamai elhalálozás veszélye a vaginális szüléshez képest. A fentiek fényében különösen felelőtlennek tűnik alaptalanul, "divatból" császármetszést kérni illetve végezni.

"A császármetszést ma már minden olyan esetben elvégezzük, amikor a magzatot jobb állapotban segíthetjük a világra, mint hüvelyi úton" - fogalmazott Szabó István professzor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a Magyar Orvos című lapnak nyilatkozva. A professzor szerint lehet a császármetszést tervezni, sőt, kötelező is, ha ez orvosilag indokolt, vagyis ha a terhesség továbbviselése az édesanya vagy a magzat számára kockázattal jár. "Hangsúlyozni kell azonban, hogy a császármetszés műtét és mint ilyen, csak orvosi javallatra végezhető. Orvosilag nem indokolt császármetszéseket végezni nagyfokú felelőtlenség" - véli a szakmai kollégium elnöke.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

moon
moon
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?