Lázmérővel a beragadt kaka ellen

Olvasási idő kb. 1 perc

Amikor egy csecsemő, aki mondjuk már hét hetes, negyedik napja nem szarik, gond van.

Amikor egy csecsemő, aki mondjuk már hét hetes, negyedik napja nem szarik, gond van. A szakirodalom nagyon hatékonynak ígérkező megoldást kínál: dugjunk a fenekébe egy lázmérőt. A szakirodalom persze ezzel be is fejezi, a hogyant és a mennyire kérdésére már nem tér ki. Lássuk hát a gyakorlatot. Először is, a csecsemő lázmérős szaratása férfimunka. Az anyár beszariak (haha), ezért nem merik megfogni a kölköt, felhajtani a lábát és fogni a lázmérőt – klasszikus, higanyos darab, semmi fülhőmérő vagy ilyesmi, mert az méreténél fogva maradandó károsodást okozhat – és bedugni a kölök fenekébe. Ez általában még semmire sem elég, az ember először csak a vékony részét dugja be, amitől nem történik semmi, esetleg jelzi, hogy a gyerek nem lázas. A hatástalanság azonban nem szabad, hogy csüggedésre adjon okot. Beljebb kell nyomni, úgy négy centire, kicsit mozgatni, körbe-körbe, kicsit ki-be, amíg el nem érjük a kívánt hatást. A lényeg: nem megijedni, nyomni, forgatni. Az eredmény utána már magáért beszél, a négy nap alatt besűrűsödött csecsemőszar csak jön, jön és jön. A héthetes csecsemő négy pelenkát megtölt, cserébe arca kisimul, látható boldogság önti el, és a vidámságtól újabb órákon keresztül ébren van, és ismét hígakat rottyant, mint előtte.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?