Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Művelődési Központ galériájában most soha nem látott fotókat tekinthetnek meg az érdeklődők, amelyek nyilvánosságra kerülésére a dalai láma irodája adott engedélyt. A Kulturális Forradalom pusztítása, Tibet megszállása és a láma menekülése képekben.
Tibet ismeretlen arca az igazság tükrében
Rendkívül érdekes fotókiállításnak adott otthont a Budapesti Művelődési Központ: a Tibet-Kína konfliktust megörökítő felvételeken egy megerőszakolt kultúra és egy agresszor népköztársaság harcát követhetjük végig. A kulturális forradalom a Kínai Kommunista Párt drámai indítványa volt arra, hogy "megtisztítsa" politikai környezetét minden zavaró elemtől – a forradalom 1966-tól 1976-ig tartott. A forradalom áldozatai a párttagokon kívül a gazdaság, az oktatás és a kulturális intézmények hivatalviselői voltak. A kulturális forradalom hivatalosan csak Mao halálával ért véget, ám addig is elég nagy sebet ejtett a tibeti buddhizmuson és Tibet népén. A terület 1949-es elfoglalása még ma is feszültségeket vált ki. Itt hivatalosan 1951-ben hozták létre a tibeti autonóm tartományt. A Tibeti népet és a buddhizmust nem tudták elpusztítani, mert a világ összefogott Kína kegyetlen eljárása miatt – az igazságtalan atrocitások még jobban felhívták a figyelmet az elnyomott nép tarthatatlan helyzetére, ami ma már jóval több egy Free Tibet-es pólónál.
Tibet „békés felszabadítása”
Bár a terület feletti kínai uralmat a legtöbb állam és az ENSZ is elismeri, ennek jogosságát több, Tibet függetlenségéért küzdő szervezet tagja megkérdőjelezi. Azonban Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma a függetlenséget teljesen kizárta a megoldások köréből. Miután minden tárgyalás eredménytelenül végződött, kínai fegyveres csapatok vonultak Lhászába, ahol a helyiek fegyveres ellenállást tanúsítottak. A veszélyhelyzet miatt nagykorúvá nyilvánították a 14. dalai lámát, Tendzin Gyacót, aki kíséretével együtt az indiai határ közelébe menekült. 1951-ben a csamdói konferencián a kínaiak az együttműködő tibetiekkel kimondták Tibet „békés felszabadítását”, és közeledést ajánlottak a dalai lámának, amelyet ő elfogadott, s küldöttséget küldött Pekingbe, amelynek eredményeként megszületett a „tizenhét pontos egyezmény”, amit a kínai központi kormány és a helyi tibeti kormány nevében a tibeti delegáció május 23-án aláírt, ám a dalai láma nem ismerte el.
Őszentsége a CIA segítségével Indiába menekül
1955 után a kínai kormány elkezdte megszervezni a tibetiek oktatását, így 1957-re 78 általános iskolát létesített, természetesen nagy hangsúlyt helyezve a kínai állam, annak rendszere, és Mao gondolatainak megismertetésére. A stratégia része volt, hogy a diákok számára lehetővé tették, hogy Kínába menjenek tanulni. A tibeti kérdés a hidegháború körülményei között óhatatlanul nemzetközi dimenziót is kapott. Az Egyesült Államok, amely az 50-es évek elején a koreai háborúban éveken át küzdött a kínai „önkéntesek” ellen is, a tibeti ellenállás támogatásával is igyekezett minél több nehézséget okozni a kommunista Kínának. A CIA tevékeny részt vállalt a tibeti ellenállók kiképzésében, felfegyverzésében, mozgatásában. 1958 végére Dél-Tibet nagy része, valamint Kelet-Tibet több járása a tibeti lázadók kezére került. 1959 márciusára a fővárosban is kitörtek a zavargások, azonban a kínai hadsereg hamarosan kegyetlenül leverte a lázadást. A dalai láma közvetlen amerikai támogatásért folyamodott, de azt nem kapta meg, és 1959. március 17-én a CIA segítségével álruhában Indiába menekült, és azóta is emigrációban él Dharamszalában. Nehéz hadviselést folytatni egy olyan ember ellen, akinek az együttérzés és a szeretet a legfőbb fegyvere. Az időpontot, hogy mikor térhet haza, csak találgatni tudjuk - reméljük, nem csak a következő életében, ugyanis a dalai láma halálával a jelenlegi helyzet csak rosszabb irányba fordulhat.
A Kulturális Forradalom mérhetetlen pusztításai
A fotókon végigkövethetjük a kínai hadsereg 1952-es Lhasa-i bevonulását a Potala elé, és azt a drámai pillanatot, amint a kínai harckocsik begurulnak a kínaiak által épített utakon.
Megelevenedik előttünk az a momentum is, amikor a kínai hadsereg felvonul a Panchen láma Lhasaba érkezése közben. A hatvanas évek Nepáljában készült az a kép, melyen ellenálló harcosokat láthatunk a Mustang-völgyben, ám számos megrázó felvételt is találtunk a kínai „Kulturális Forradalom” által elkövetett merényletek során lerombolt kolostorokról: ilyen az a fotó, melyen a Shide Samteling kolostor romjai láthatók, háttérben a Potala palotával - a kép 1980 körül készült. Julmbul Hakang az első tibeti erőd, melyet i.e 227-ben építettek és szintén a „Kulturális Forradalom” alatt romboltak le. Elkeserítő látványt nyújt az a felvétel is, melyen egymásra hajigált, letört fejű buddha szobrokat és egyéb kegytárgyakat zsúfolnak be egy szűk raktárba. Egy másik képen egy fiatal tibeti lány fagyott lábát kezelik, a következőn pedig Őszentségét láthatjuk az első sajtókonferenciáján, melyen nem ismeri el a 17 pontos egyezményt. Láthatunk felvételeket, melyeken Őszentségét indiai elöljárók fogadják a tibeti-indiai határon '59-ben, valamint a dalai láma és kíséretének képeit a Tibetből való menekülés idején - mai napig sok tibeti választja ezt a veszélyes utat, meredek hágók és csontig hatoló fagy nehezíti meg a célba érést. Persze vannak jóval oldottabb képek is, például találtunk egy olyan felvételt, melyen tibeti szerzetesek biliárdoznak.
Tibeti menekültből német állampolgár
A kiállítás megnyitón csak kevés érdeklődő jelent meg: ha felfelé kerekítünk, húszan ha voltak. Pedig láthattuk Őszentségét olyan ritka felvételeken, melyeken a családja körében van, és számos olyan képet, ahogy II. János Pál pápától Desmond Tutu érsekig közismert személyiségekkel mutatkozik. Mostantól bárki megtekintheti ezeket a ritkaságokat, mert október 10.-ig a BMK galériájában lesznek.
A fotókiállítást Hendrey Tibor nyitotta meg, a Sambhala Tibet Központ munkatársa: ”Egy fotókiállítást mindig könnyű szívvel nyitok meg, mert ez az irányzat nem igazán hagyományos művészet, inkább egy objektív, tárgyilagos dolog. Tibet 50-60 évének történelme elevenedik meg most előttünk. Nekem ebben a pillanat a művészet, az a pillanat, amit egy ügyes fotós elkapott. Kultúránként változik a művészet definíciója is. Mert mi a tibetieknek a művészet? Például egy mandalát hónapokig készítenek különböző színes porokból, majd amikor összeállt, felseprik és ingyen szétosztják az emberek között. A kiállítás témája a kínai invázió rémtettei és a dalai láma menekülése, száműzetése. Kiemelkedő az a megörökített pillanat, ahogy a dalai láma Mao Ce-tung-al tárggyal, és megrázó, amikor megtépázott kolostorok romjait láthatjuk. A fotók nyilvánosságra kerülésére a dalai láma irodája adott engedélyt. Sokan nem tudják, hogy mi ez az egész Tibet-Kína konfliktus és mit is akar a dalai láma? A kiállítás ebben is segít.”
Nap a felhők mögött
A kiállítást a Sonam Tenzin Project állította össze és publikálja, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ támogatásával. Bemutatkozott Namgyal Cevang damnye is, aki szintén saját bőrén tapasztalta meg a fotón látható élményanyagot, hiszen annak idején ő is Tibetből menekült, ám most már német állampolgár.
A kiállításon látható fényképek a száműzetésben működő Tibeti Kormány archívumából származnak, és a kormány megbízásából indultak föld körüli útra. A fényképeket ezen a kiállításon kívül máshol még nem mutatták be. Az érdeklődőket igazi tibeti tea és kávé várta a megnyitó után. A kiállítást követően levetítették Tenzin Dakpa tibeti származású kortárs festő virtuális kiállítását, majd filmek következtek a Tibetet Segítő Társaság filmarchívumából. Az első ritkaság a Sky behind of the clouds (Nap a felhők mögött) indiai film volt, magyar felirattal, majd a Tibet: A Buddhist Trilogy (Tibet: A Buddhista Trilógia) 1997/2005. angol film következett.
Vallásközi párbeszéd
Október 1–10. között a Budapesti Művelődési Központban a Buddhista kulturális napok keretien belül rendezvénysorozat indul Világvallások – vallásvilágok címmel. A programsorozat első felvonása a buddhizmust hozza közelebb az érdeklődőkhöz a magyarországi buddhista közösségek együttműködésével. A több helyszínen megvalósuló ingyenes programok közt szerepelnek meditációs gyakorlatok, buddhista rítusokról és szokásokról szóló előadások, valamint tibeti filmhét is. A rendezvény a kultúraközi párbeszédek kialakulásának is fórumot biztosít: október 7-én 16.00 órától a Budapesti Művelődési Központban kerekasztal-beszélgetést rendeznek az öt világvallást képviselő előadók részvételével. A beszélgetés fonalát azok a kérdésfelvetések alapozzák meg, amelyek a rendezvénysorozatot is életre hívták: milyen szerepet tölthetnek be, milyen alternatívát, lehetőséget, segítséget nyújthatnak a XXI. századi ember életében a különböző vallások? Résztvevők: dr. Nagy-Pál Szabolcs, római katolikus teológus; Rozs-Nagy Szilvia, evangélikus lelkész; Cser Zoltán, A Tan Kapuja Buddhista Egyház tanára; Fináli Gábor, rabbiképző, a dél-pesti körzet vallási vezetője, Anwar Klára Magyarországi Muszlimok Egyháza, vallásjogász; Govardhana das (Tornóczky Gusztáv) lelkész.
