Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kígyó nemcsak a bölcsesség, de a szexualitás szimbóluma is. Az álmainkban megjelenő állatok ösztönéletünk megtestesítői, rajzainkban a kígyó pedig az életbe, kapcsolatainkba és önmagunkba vetett hitünket fejezi ki. Hat szimbólummal feltérképezhető az ember személyisége. Rajzelemzést akkor érdemes kérni, ha valakinek gondjai vannak például a kapcsolatában.
A gyerekekkel ellentétben - akikkel legutóbb foglalkoztunk - felnőttként sokkal nehezebb dolgunk van, ha arra kérnek minket, hogy rajzoljunk. Annak, aki évek óta nem rajzolt, az iskolai berögzült sémák jutnak eszébe, ha megkérik, hogy rajzoljon például egy almát. Az alma leginkább olyan lesz, amilyennek az iskolában megtanították. Ugyanakkor ebben az almában, érett felnőttként már a világról való tudásunk, a véleményünk, a gondolkodásmódunk, vágyaink és lelkiállapotunk is kirajzolódik a tudatalattink segítségével.
Egy felnőtt rajzának elemzése sok olyan kérdésre ad választ, ami a grafológiai eredményt magyarázhatja meg. Ezért gyakran a kézírás elemzés kiegészítéseként szokták kombinálva alkalmazni a személyiség feltérképezésére. Míg a grafológiából a személyiségképet, a viselkedést lehet felvázolni, addig a felnőtt rajz a tudattalan, a gyerekkor és a múlt eseményei tükrében azt mutatja meg, hogy maga a személyiség hogyan alakult ki, és ennek milyen okai voltak.
Hat beszédes motívum
Darvas Ágnes írásszakértőt és grafológust gyakran keresik meg gyermek és felnőtt kézírás, illetve rajzok elemzésével:
„Rajzelemzést akkor érdemes kérni, ha valakinek gondjai vannak. Például megoldásra váró párkapcsolati problémái adódtak, esetleg pályaválasztás, pályamódosítás előtt áll, de gyakran jönnek hozzám akkor is, ha konkrét kérdésekre keresik a választ. Egy párkapcsolati kérdésnél a két fél írásából kideríthető, hogy mennyire illik össze a pár, a rajzuk pedig arra a problémára is rávilágít, ha valamelyikük nem zárta le lelkileg sikeresen előző kapcsolatát."
Grafológusunk a felnőtt rajzelemzés során a dr. Taraczközi István orvos-természetgyógyász nevéhez fűződő, hat motívumon alapuló személyiség-analízis módszerét alkalmazza. E szerint az ember gondolkodásmódja, s az ebből levezethető személyiségkép hat elem felrajzolásának elemzéséből kikövetkeztethető.
„A felnőttek rajz közben nem használhatnak színeket, csak egy kék tollal rajzolnak. Én csak annyit kérek, hogy rajzoljon 6 szimbólumot a vízszintes laptartású fehér papírra. Nem mondok semmi mást, csak ennek a hat jelképnek a nevét, de ezen kívül mindenki azt rajzol mellé szabadon, amit még akar. Még annyit kérek a rajz előtt, hogy négyujjnyi távolságra húzzon egy vonalat, ez lesz a margó. Ebbe a bal oldali sávba szoktunk mi grafológusok kérni néhány sor kézírást, amennyiben külön kézíráselemzés nem történik.
A margó vonalától jobbra a szimbólumok lerajzolása következik. Az, hogy a rajzoló hova és hogyan, egymás után, egymás mellé, csoportban a lap szélére vagy közepére helyezi el a szimbólumokat, mind-mind az analitikus, mechanikus, lineáris vagy holisztikus gondolkodásmódra utal. A gondolkodásmódot nem lehet megváltoztatni, ez végig kísér minket egész életünkön, tehát nem függ a pillanatnyi lelkiállapotunktól."
Nagy ház, nagy egó?
Ez így, önmagában nem igaz. Hiszen ahogy a pszichológusok sem adják meg az értelmezési kulcsot egy tesztírás során, úgy rajzelemzőnk sem árulta el, hogy pontosan milyen sémák alapján értelmezhető egy-egy jelkép. Az alábbi szimbólumokat csak érdekességképpen írjuk körbe, messzemenő következtetéseket egy-egy ábrából nem lehet levonni:
„Csak szintézisében lehet vizsgálni a rajzot. Már olyan apró, de összefüggésében vizsgált, dolgokból lehet következtetni a személyiség típusára, hogy össze érnek e a vonalak, hogy gyengébb vagy erősebb nyomatékkal rajzol valaki, vagy hogy megerősíti e többször a kontúrokat. Bár a fa, ház, nap, kerítés, út és kígyó szimbólumok nagyságának, formájának, elhelyezkedésének önmagában is, de sokkal inkább ezek egymáshoz képest viszonyított arányainak, kapcsolatuknak van jelentősége, és együttesen van jelentéstartalma. A jelentés pedig annak tükrében értelmezhető, hol helyezkednek el a papíron az elemek, melyek alkotnak szoros egységet, vagy épp milyen méretbeli különbséget jelenítenek meg.
A kígyó például önmagunkba, és a minket körülvevő emberekbe való hitünket, a szexuális életünket és párkapcsolatunkat is jelképezi. Sokaknak ennek lerajzolása már önmagában is problémát okoz. Van, aki le sem tudja rajzolni, és van olyan, aki undorában nem meri. Nyilván ennek is megvan az oka... A normál méretű, tekeredő, rajz központi helyén elhelyezkedő fallikus szimbólum az egészséges libidó jele lehet."
A ház az egóról árulkodhat. Síkbeli vagy térbeli elhelyezkedésében, díszítettségében megfogalmazódik az idealizált élet vágya, vagy épp a személy önértékelése a társadalomban elfoglalt helyének megfelelően. Az egyén viszonyát fogalmazza meg, az őt körülvevő emberekhez, társadalomhoz. Ezzel kapcsolatosan értelmezhető aztán a kerítés motívuma.
„A kerítés a társadalmi korlátainkat, a lehetőségeink korlátozását jelképezheti. Magassága utalhat arra, hogy extrovertált, társas kapcsolatokat könnyen kialakító személyiséggel van dolgunk, vagy inkább zárkózott, visszahúzódó típussal. A kerítés ábrázolása ugyanakkor a gerincoszlop deformitását, problémáját is megmutathatja.
A nap a szeretet, az optimizmus jelképe. Attól függően, hogy felkelő, lenyugvó, sugaras vagy félgömb alakú napot rajzol valaki, a szeretet igényről, és annak kifejezőkészségéről árulkodik. Az út az életutat, és annak megélést jelenti, beleértve a döntéseinkben való esetleges bizonytalanságot is, annak tükrében, hogy egyenes, kanyargó, hullámos vagy egymást metsző utakat rajzolunk.
A fa szimbólum elemzéséhez kapcsolódnak a legkülönfélébb értelmezések, de általánosságban az érzelmek megélésére, annak - a mindennapokban betöltött - szerepére lehet következtetni. Az általam használt módszerben a fa lombkoronájának, a hozzá viszonyított törzs méretének, a kidolgozottságának, és a többi jelképhez képest megfogalmazott kapcsolatának egyaránt van jelentése."
Láttam meglepő, ijesztő rajzot
Évtizedek óta készülnek olyan pszichológiai kutatások, melyeket pszichiátrián kezelt betegek és egészséges emberek rajzainak összehasonlítása kapcsán végeznek. Az eredmény szerint a legszembetűnőbb különbség, hogy a sérült lelkületű, pszichopatológiás emberek rajzai, bár nem aprólékos kidolgozottságúak, de nagyon magas az információtartalmuk, és jól mutatják a lelki probléma súlyosságát. Van, hogy egy grafológus is találkozik hasonló esettel.
„Láttam már nagyon meglepő, ijesztő rajzot is. Ekkor kollégáimtól segítséget is kértem az elemzéshez. A lapot szinte teljesen befedték az ábrák, nagyon sötét volt mondanivalójában, és az egész látvány rossz benyomást keltett bennünk. A személyes konzultáció során nem lehetett tudni, hogy beszélgetés közben éppen akkor, amikor egymásra néztünk, melyik énjével beszéltem, ezért megosztott személyiséget feltételeztem nála. Végül munkatársaim véleményét is kikérve megfelelő szakember felkeresését és segítségét javasoltuk az ügyfélnek."
Művészet? Terápia?
A motívumokból egyenként, és a rajzból összességében a szervi megbetegedések mellett, a mentális egyensúly megbomlásának jelei is kiolvashatóak. Sőt, rajzelemzőnk azt mondja, hogy maga a betegség előbb mutatkozik meg írásunkban, rajzunkban, mint testünkben.
A pszichológusok által végzett dinamikus rajzvizsgálat például, a lélek betegsége során az éppen vizsgált akut és a krónikus, állandó lelkiállapotot is képes elkülöníteni. Ennek során a betegeket a kezelésük előtt, alatt és után folyamatosan rajzoltatják, s a rajzok grafikai változásából következtetnek a gyógyulás szakaszának pillanatnyi állapotára.
A rajzolás élményt nyújt, tágítja az ismereteket, erősíti az éntudatot, és a rajzoló közvetett módon képes szembenézni a személyes problémáival. Ezért nem csupán mentális-pszichikai állapot felmérésére, de gyógyításra, kreativitás fejlesztésére is alkalmazzák. Akik szavakban nem tudják önmagukat megfogalmazni, azok megteszik a művészetekben, a zenében, a mozdulatokban, vagy akár egy festményben. A gyermekeknek is ezért segít az elfojtott érzelmek, elszenvedett traumák kimondásában a művészetterápia. A kreativitás ez által lesz képes megmutatni, mi lakozik a lélek mélyén, így lehet egy rajz vagy festmény az önkifejezés alapja.
Ha kíváncsi vagy kézírásod, vagy rajzod elemzésére:www. kezjegy. hu
