Üzenetek a túlvilágról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Édesapám korán eltávozott. Sokáig nem tudtam feldolgozni a halálát, kerestem, kutattam az okokat, és szerettem volna többet tudni arról a végtelennek hitt másik világról, amelyet a népmesék oly csodásan írnak le. Így került a kezembe – tizenéves koromban – Raymond Avery Moody könyve, az Élet az élet után (Ecclesia, 1983).

Hasonló tapasztalások

Elolvasván egy csapásra megváltozott a halálhoz való hozzáállásom, és szerettem volna még többet megtudni a kapun túlról. A kötet szerzője – egy amerikai tudós – a klinikai halálból visszajöttek élményeit dolgozta fel. A könyvben ismertetett tapasztalások nagyon hasonlóak, Moody elnevezte őket halál közeli élményeknek. Nem mindegyik mutatkozott meg mindenkinél, volt, hogy valaki csak az egyik vagy a másik élményben részesült. Nézzük meg, melyek ezek:

• a klinikai halált átélő ember elhagyja a testét, saját magát és a környezetet kívülről szemléli (rájön, hogy őt nem észlelik, ugyanakkor bárhová eljuthat, még a falon is képes átmenni);

• valamiféle alagúton kel át;

• ragyogó fénnyel, fénylénnyel találkozik;

• lepereg előtte az addigi élete;

• találkozik elhunyt rokonaival, szeretteivel;

• elérkezik egy határhoz, ahonnan visszaküldik, mert még dolga van az életben.

Az élményeket tanulmányozván arra juthatunk, hogy mindezek a tapasztalások valójában üzenetek, útmutatók életünk megváltoztatásához, tudatosabbá, szeretetteljesebbé tételéhez.

Mit üzennek az élmények?

A halál ma még tabutéma. Valamiféle gyökérfélelem gátolja az embereket abban, hogy „jóban legyenek” az elmúlással, és ne a könyörtelen kaszást lássák benne, amely átvisz egy ismeretlen világba. Sokan így teszik fel a kérdést: egyáltalán visz valahová? Elsősorban ezen utóbbi kérdésre kaphatunk választ a halál közeli élményeket tanulmányozva.

Azok, akik voltak már „odaát”, megtapasztalták, hogy nem a semmi vár a kapun túl, hanem egy olyan dimenzió, amelyet egyébként csak beavatottak képesek megtapasztalni. A valódi otthonunkba lépünk, a szellemvilágba, az időtlenség és az örökkévalóság világába. Fizikai testünkben halhatatlan szellemi lény lakozik, aki ebből a szellemi világból jött, és oda is tér vissza. Ezzel a világgal valamikor még tökéletes volt a kapcsolat, idővel aztán megkopott, olyannyira, hogy ma már a fizikai síkra korlátozódik a figyelem.

A halál közeli élmények második legfontosabb üzenete az elsővel szorosan egybekapcsolódik: az átlépés,
a szellemi világban való létezés megtapasztalása következtében a félelem okafogyottá válik. Az ember megtapasztalja, tudatosítja magában, hogy halál – elmúlás értelemben – valójában nincs is, hanem átlépés van egyik dimenzióból a másikba, a földi síkról a szellemi világba. A halálból „visszajött” emberekből teljesen elmúlik a halálfélelem. Belőlük lehetnek és lesznek is a leghitelesebb kísérők, akik segítik a másik világba készülőket félelmeik legyőzésében, a békés, tudatosabb átlépésben.

„Ha valaki átéli a halált, mint ahogy én is átéltem, akkor tudja valójában, hogy egyáltalán nincs is halál. Az ember csupán átmegy egyik életéből a másikba…”
(egy halál közeli élményt átélt ember vallomása)

A harmadik nagy hozadéka a túlvilági élményeknek az, hogy aki járt „odaát”, visszajőve más ember lesz, teljesen megváltozik lelkisége, szellemisége, a világhoz és emberekhez való hozzáállása. Ezek az emberek magasabb morális szintre kerülnek, javul az önértékelésük, sokkal elfogadóbbak, megértőbbek lesznek embertársaikkal szemben, mint az élményt megelőzően. A siker, a hatalom, a pénz és a csillogás már nem vagy nem olyan fontos számukra, a szeretet megélése viszont annál inkább.

Küldetéstudat ébred bennük, vágy arra, hogy másokat segítő emberekké váljanak, így aztán karitatív tevékenységbe kezdenek. Az átlépést többségük pozitív élményként éli meg, és visszajőve nő bennük az életszeretet. (Persze van, aki visszavágyik, de idővel rádöbben, hogy dolga van itt.) Mindemellett növekszik az érdeklődésük a filozófia, a vallások (nem a külsőségek), a spiritualitás iránt. Különleges képességek ébredhetnek bennük, amelyeket felhasználhatnak mások gyógyítására és szellemi-lelki fejlődésük elősegítésére.

A túlvilági élményeket megélt emberek valójában beavatást kapnak – beavatást a halálba és legfőképpen az életbe. A bennük lezajló pozitív változások megmutatják az utat a felé az élet felé, amelyet élnünk kellene – méltón valódi lényiségünkhöz.

A cikkhez kapcsolódó interjút itt találod…

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.