Olvasónk, bejo többször is segített eligazodni a hozzátápálással kapcsolatos kérdésekben itt a Porontyon. Most viszont új sorozatba kezd: a hozzátáplálást boncolgatja A-tól Z-ig, összehasonlítva a magyar ajánlásokat a nemzetközi (elsősorban német) elgondolásokkal. Figyelem! Akinek kérdései voltak a csecsemő étrendjével kapcsolatban, megnyugodhat: itt a következő hetekben minden választ megtalál.
Mivel kezdjük a hozzátáplálást?
Az optimális étrend kialakítását gyakorlatilag már az első bébiételek megválasztásával elkezdhetjük.
Bár túlzottan tudományosnak tűnhet, hogy melyik pépet válasszuk elsőnek, sok esetben nem mindegy. A 4-6 hónapos csecsemők a várandósság alatti tápanyag-ellátottság, de akár a köldökzsinór eltérő időpontban történő elvágása, majd a korai táplálás függvényében is más-más tápanyagkészlettel rendelkeznek. Általános tendenciák mindenesetre jól kimutathatók.
Miért van szüksége a csecsemőnek kiegészítő ételekre?
Míg ún. makrotápanyagokból (fehérje, szénhidrát, zsír) az európai népesség inkább a bőség zavarával küzd, a vitamin- és ásványianyag-bevitel fél éves kor körül újragondolásra szorul: a csecsemő szervezete a növekedéshez ugyanis egyre többet igényel belőlük.
Elsősorban az édesanyja hasában magzatként felhalmozott vastartalékai merülnek ki. A vasat a szervezet a vérképzéshez használja, a csecsemő (ill. minden növésben lévő szervezet) pedig növekedése során nem csak megtartja a már meglévő vérkészletét, mint mi felnőttek, hanem gyarapítja is azt. Az anyatej kevés, de (egy társult enzimnek köszönhetően) jól hasznosítható vasat tartalmaz. Az idő múlásával azonban, függetlenül attól, hogy a szoptató anya mennyire ügyel étrendjében a vasbevitelre, az anyatej vastartalma csökken. Fél éves kor után tehát gondoskodni kell kiegészítő táplálékkal ennek az ásványi anyagnak a beviteléről. Sok vas található a húsokban, vegetáriánus alternatívaként a zabban és a kölesben, valamint egyes zöldségekben, pl. sárgarépa, karfiol, brokkoli, édesköménygumó, karalábé.
A cinkkel hasonló a helyzet. A baba még magzat korában elraktároz belőle egy jó adaggal, de fél éves kor körül szükség van rá, hogy kiegészítő táplálékokból pótoljuk a tartalékokat. Jó cinkforrásnak számít a hús és a teljes kiőrlésű gabona. A cink a szervezetünkben mindenhol megtalálható, kapcsolódik a szervezet számos rendszeréhez és elengedhetetlen az emésztési és a növekedési funkciók jó működéséhez.
Miért törekedjünk az optimálisra?
Kezdetben még a hozzátáplálásra érett csecsemő is csak is csak igen kis mennyiségű ételt tud elfogyasztani, és hogy az emésztése át tudjon állni a szilárd táplálékra és az újdonságokra, eleinte nem is érdemes egy-egy új alapanyagból néhány kanálnál többel próbálkozni. A kis mennyiségű kiegészítő étellel szerencsés, ha mindent megkap, amire rohamosan fejlődő és érő szervezetének szüksége van. Testméretéhez viszonyítva az összetevők aránya, de még az ideális elkészítési mód is jelentősen eltér attól, amire nekünk felnőtteknek, vagy akár egy nagyobb gyermeknek szüksége van. Bár a legtöbb csecsemő emésztőrendszere 4 hónapos kor körül képessé válik rá, hogy anyatejen vagy tápszeren kívül mást is megemésszen, az első évben még sok mindennel nem bír el pl. a veséje. Az „optimális” persze a gyakorlatban nem minden babánál kivitelezhető, mindig figyelembe kell venni, ha valamely táplálék érzékenységet okoz, vagy ha pl. egyfajta zöldséget a gyermekünk többszöri próbálkozásra is teljességgel elutasít, bár másfélét láthatóan szeret enni. Az első év végére a tabuk (néhány kivételtől eltekintve) szépen lassan megszűnnek, a második életévben pedig már nincs is szükség speciális ételekre, elég, ha a családi ebéd egy kis gondoskodó odafigyeléssel, némi tervezéssel készül el.
Minden országnak megvan a maga hagyománya
Európaszerte változó, hogy mivel kezdik meg a hozzátáplálást: gyümölccsel, zöldséggel vagy gabonával. A változatosság az egyes ételek bevezetésének időpontjára is kiterjed, holott akkora eltérés európai és európai gyerek között nincsen, hogy ez indokolt volna. A hozzátáplálás éppen virágzó területe a kutatásoknak.
A magyar csecsemőtáplálási protokoll meghagyja nekünk a választás lehetőségét, hozzátéve hogy idehaza jellemzően gyümölccsel (vagy zöldséggel) kezdünk. És ezt a gyakorlati tanácsadás is igazolja. Jó-jó, a szokás az szokás, de tényleg elsősorban nyers almára van szüksége egy féléves csecsemőnek?
A németeknek a hozzátáplálásra - majd később a (kis)gyermekek táplálására is - van egy komplett, jól áttekinthető és közérthető rendszerük (mire nincs?). A dortmundi Gyermektáplálkozási Kutatóintézet egész egyszerűen meggyőző, elmagyarázzák mit miért csináljak (engem ez érdekel), nem csak úgy kapom a látszólag random parancssort. Az elején leírtak tükrében, többek között ezért lettem az ő, hm, mondjuk úgy, ügyvédjük, és ez (sajnos) az írásaimon is meglátszik.
Lássuk sorban az összes alternatívát előnyöstől hátrányostól!
Gyümölcs:
- A legtöbb gyümölcs természetes cukortartalmának köszönhetően alapvetően édes ízű, ezért igen közkedvelt a babák körében, könnyen elfogadják első falatként. Ha először lé formájában kínáljuk az almát vagy őszibarackot, állítólag még könnyebben.
- A magyar ajánlások nyers gyümölcs kóstoltatását javasolják délelőttönként. Így megmarad a gyümölcs C-vitamin tartalmának egy része.
- A nyers gyümölcs egy addig optimálisan anyatejen vagy csecsemőtápszeren növekedett gyermek gyomrának elég nehezen emészthető táplálék. Főzés nélkül a benne lévő fehérje fokozott hajlam esetén allergizálhat is. Az üveges bébiételekben a gyümölcs meg van főzve.
- Bár a csecsemők a felnőttek számára már-már felfedezhetetlen ízeket is intenzívebben érzik, ha magas cukortartalmú gyümölccsel (pl. banán, szőlő) kezdjük a kóstoltatást, vagy olyan bébidesszertet választunk, ami hozzáadott cukrot tartalmaz (van sárgabarack, aminek kifejezett nagymama lekvárja íze van!) előfordulhat, hogy később a semlegesebb ízeket elutasítja.
- Táplálkozástudományi szempontból ugyan lehetséges a gyümölccsel való kezdés, de a gyümölcs vasat és cinket nem tartalmaz, ezért ügyeljünk rá, hogy a 26.-31. héten bevezessük a baba étrendjébe a húsos ételeket.
Zöldség:
- Számtalan édes ízű zöldség létezik, amit a babák is jól tolerálnak pl. sárgarépa, pasztinák, sütőtök, zöldborsó, kukorica, cukkini stb.
- A sárgarépa és a burgonya (magas keményítőtartalma miatt jó kis energiabomba) rendkívül ritkán okoz allergiát, előbbi viszont szorulásra hajlamos babáknak nem a legjobb választás. Ilyenkor keverhetjük almával, körtével vagy kínálhatunk más zöldséget helyette.
- Némi olaj, C-vitamintartalmú gyümölcslé és hús hozzáadásával gyorsan a baba számára optimális vasban és cinkben gazdag komplett ételhez juthatunk. Az olaj ellátja a szükséges pluszenergiával a csecsemőt, a gyümölcslé segíti a vas felszívódását, amit legkönnyebben a húsokból nyerhetünk ki.
- A húsos főzeléket adhatjuk ebédre, de ha a család amúgy este szokott közösen meleg ételt enni, semmi akadálya, hogy vacsoraként vezessük be.
Gabona:
- A gabonás (anya)tejpép keményítőtartalma miatt igen laktató, ezért a nyugodtabb alvás reményében jellemzően esti pépként kerül az étrendbe. Ha azonban túl sokat etetünk belőle, előfordulhat, hogy „megfekszi” a baba gyomrát, ezzel valódi kínszenvedést okozunk neki, és éppen ellenkező hatást érünk el.
- Kezdetben gluténtartalmú gabonából csak nagyon keveset kaphat a gyermek, ezért ha gabonapéppel kezdjük a hozzátáplálást, gluténmentes gabonát válasszunk fő alapanyagul.
- A gluténbevezetésre vonatkozó új ajánlások tükrében igen kézenfekvő megoldásnak tűnik.
- A zabban és a kölesben sok a vas, úgy általában a teljes kiőrlésű gabonában a cink.
- Lehetőleg ne az instant ízesített, cukros gabonás tejpépeket vegyük le kapásból a polcról, léteznek jobb alternatívák.
Saját mérlegelésre, Ingét személyes beszélgetések alkalmával is igénybe véve a következő forrásokat használtam fel:
Mag. Ingeborg Hanreich: Essen und Trinken im Säuglingsalter. Hanreich Verlag: Wien, 2010.
FKE Dortmund: Ernährungsplan für das 1. Lebensjahr
EUFIC: FOOD TODAY 05/2008: Cink - a szupertápanyag?
bejo
