Miért van ennyi ideges, bunkó ember az utakon?

Olvasási idő kb. 2 perc

Van, aki őrült módon közlekedik, van, aki agresszív, van, aki tötymörög... De vajon miért? És mi játszódik le az agyunkban akkor, amikor vezetés közben másokról ítélkezünk? A Szeret, nem szeret mai adásában a vezetés közben zajló lelki folyamatokról beszélgetünk.

A koronavírus-járvány idején a budapesti forgalom jelentősen lecsökkent, de a feszült, ideges, agresszív vezetők száma nem lett kevesebb. Állítólag. De vajon ez tényleg így van? És mi határozza meg azt, hogy valaki bunkón vezet-e, vagy sem? És miért kezd el valaki valószínűbben anyázni a volán mögül, mint akkor, ha személyesen kell rendeznie a konfliktusait? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélget a Szeret, nem szeret (hagyományosan párkapcsolati, de mostanság nem) pszichopodcast legújabb adásában Péter Anna és Sákovics Diana, a Selfguide pszichológusa.

Az előző adásokhoz hasonlóan ezt a témát is a járványhelyzet ihlette, így a korábbi párkapcsolati témáktól néha távolabb evezve az elmúlt hetekben beszélgettünk arról, mit tesz a bezártság a kreativitásunkkal, hogyan hat az összezártság a kapcsolatainkra és az általános hangulatunkra. Friss adásunkkal ezt a sort folytatjuk, és arra igyekszünk választ kapni, hogy összefügg-e, és ha igen, hogyan, a közlekedési agresszió és a jelenleg kialakult járványhelyzet. Az adásban szó lesz többek között a road rage jelenségéről, arról, hogy a kognitív torzítások hogyan befolyásolnak minket vezetés közben, és miért viselkedünk máshogy valakivel attól, hogy éppen milyen autót vezet. 

Miért van ennyi ideges, bunkó ember az utakon?

Ha most nem fér bele az idődbe ez a podcast, de azért érdekel, később is meghallgathatod a korábbi adásainkkal együtt a Szeret, nem szeret oldalon. Keddenként új részekkel is jelentkezünk, addig is, ha kérdésed, véleményed vagy éppen témajavaslatod van, írj nekünk bátran a szeretnemszeret@divany.hu e-mail-címre. Ha pedig csak olvasnál a témában, akkor kattints inkább ide:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.