42 éve nem láthattál ilyet a Normafánál

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Normafa egykor népszerű síközpontja volt Budapestnek. Noha a Nagy- és Kis-Norma menti felvonót rég elbontották, nemrég a szánkópálya mellett üzembe állítottak egy tanulóliftet.

Síelni a Normafán – erre évek, évtizedek óta csak annak van lehetősége, aki vállalja, hogy lesiklás után fel is battyog a pálya mentén. Annak is egyre ritkábban, hiszen szinte évről évre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és ami lehull, általában hamar el is olvad. 

Az idei tél azonban kuriózum ebből a szempontból. Egyrészt hosszú időn keresztül alacsony maradt a hőmérséklet – még a Balaton is befagyott, méghozzá annyira, hogy korcsolyázni is lehetett rajta: mi is kipróbáltuk –, így a lehullott hó aránylag sokáig meg is maradt. Ráadásul szokatlanul sok hó hullott: több magyarországi hegységben lehetett síelni, akár a kialakított pályákon kívül is.

Az első hét tesztüzem: a felvonó és a sípálya működésének rendjét ezután határozzák meg
Fotó: Normafa Park - Facebook

Elindult a sípálya tesztüzeme

Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Normafa Park úgy döntött, némiképp feléleszti a kirándulóhely síhagyományait. Vásároltak egy SUNKID Comfort Startlift típusú, alsó vezetésű felvonót, amelyet a szánkópályától nem messze állítottak üzembe. A park munkatársai közül többen elvégezték a felvonókezelői tanfolyamot, így semmi sem állt a tanulópálya megnyitásának útjában. A pálya jelenleg minden nap reggel 9 és este 19 óra között üzemel, ám ez még nem végleges: az első hetet tesztüzemnek tekintik, a nyitvatartást pedig a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.

A belépő ára egy órára hétköznap 2000, hétvégén 3000 forint, amelyet a Vasas Síházban lehet megváltani – itt egyébként gyerekeknek sífelszerelést is lehet kölcsönözni.

A Normafánál így már egészen sokféle téli sport közül lehet választani. A tanulópálya közelében található az ingyenes szánkópálya, és a sífutópálya sincs messze. A kalandosabb kedvűek pedig – felvonó nélkül – kipróbálhatják az Egyetemi-lejtőt, a Nagy- és a Kis-Normát, utóbbin egészen a Harangvölgyig le lehet siklani, ha a körülmények megengedik.

Sőt, ahogy azt Jeszenszky Géza, a magyar sísport nagy népszerűsítője írta nemrég megjelent cikkében,

Idézőjel ikon

„Makkosmária felé Budakeszire is le lehet sízni”.

Hét sípálya működött valaha a Normafán

A mai telek alapján szinte elképzelhetetlen, hogy milyen nagy síélet folyt valaha a Normafánál. Már az 1800-as években kedvelt találkozóhelye volt a téli sportok szerelmeseinek a Normafa – mármint az a hatalmas bükkfa, amelyről a hely a nevét kapta. Wetterbaumnak nevezték a környéken lakó svábok, amelyet „Viharbükk”-ként fordítottak magyarra – a legenda szerint maga Mátyás király is megpihent alatta. (A fa végül többszöri villámcsapás után 1927-ben pusztult el teljesen – a megmaradt csonkot a főváros kiásatta.)

A Normafa mint síközpont a Trianoni békeszerződés után lett igazán népszerű.

Az 1920-as évektől kezdve minden télen bajnokságokat tartottak itt, sánc épült az Anna-réten, a Normafától a zugligeti Harangvölgyig tartó pályán pedig lesiklóversenyeket rendeztek. A pályákat természetesen az amatőrök is használták, bármilyen tudásszinttel rendelkező síző megtalálhatta itt a számítását.

Sípálya az Anna-réten 1934-ben
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A különböző meredekségű pályák mentén több felvonó is működött: csákányos a Nagy- és a Kis-Norma között, tányéros a Nagy- és a Kis-egyetemi sípálya között. Két kampós lift is szállította a sízőket: az egyik a Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán, a másik az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben. A környéken se szeri, se száma nem volt a vendéglőknek, és több síház is várta a sportolókat.

Idézőjel ikon

Az 1960-as, 1970-es években még 40-50 napot lehetett síelni a Normafán,

ám az 1980-as évektől ez sajnos érezhetően csökkenni kezdett. Az itteni síéletnek az utolsó döfést a rendszerváltás vitte be – ekkor ugyanis rengeteg sportegyesület megszüntette síszakosztályát, a síházak többségét pedig eladták. Egyedül a Vasas nem tett így, az egyesület Síháza ma is működik.

Azóta több javaslat is felmerült a Normafa fejlesztésére, ezek között olyan is akadt, amelyik a síéletet is megpróbálta volna fellendíteni. Noha a nagy- és dédszüleink idejében megszokott lehetőségek valószínűleg már sosem térnek vissza, a tanulópálya megnyitása ebből ad vissza valamennyit: 42 év után újra sífelvonó működik a Normafán.

Bizonyos szabályokat mindenképp tarts be a sípályán: videónkból megismerheted a legfontosabbakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.