42 éve nem láthattál ilyet a Normafánál

Olvasási idő kb. 3 perc

A Normafa egykor népszerű síközpontja volt Budapestnek. Noha a Nagy- és Kis-Norma menti felvonót rég elbontották, nemrég a szánkópálya mellett üzembe állítottak egy tanulóliftet.

Síelni a Normafán – erre évek, évtizedek óta csak annak van lehetősége, aki vállalja, hogy lesiklás után fel is battyog a pálya mentén. Annak is egyre ritkábban, hiszen szinte évről évre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és ami lehull, általában hamar el is olvad. 

Az idei tél azonban kuriózum ebből a szempontból. Egyrészt hosszú időn keresztül alacsony maradt a hőmérséklet – még a Balaton is befagyott, méghozzá annyira, hogy korcsolyázni is lehetett rajta: mi is kipróbáltuk –, így a lehullott hó aránylag sokáig meg is maradt. Ráadásul szokatlanul sok hó hullott: több magyarországi hegységben lehetett síelni, akár a kialakított pályákon kívül is.

Az első hét tesztüzem: a felvonó és a sípálya működésének rendjét ezután határozzák meg
Fotó: Normafa Park - Facebook

Elindult a sípálya tesztüzeme

Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Normafa Park úgy döntött, némiképp feléleszti a kirándulóhely síhagyományait. Vásároltak egy SUNKID Comfort Startlift típusú, alsó vezetésű felvonót, amelyet a szánkópályától nem messze állítottak üzembe. A park munkatársai közül többen elvégezték a felvonókezelői tanfolyamot, így semmi sem állt a tanulópálya megnyitásának útjában. A pálya jelenleg minden nap reggel 9 és este 19 óra között üzemel, ám ez még nem végleges: az első hetet tesztüzemnek tekintik, a nyitvatartást pedig a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.

A belépő ára egy órára hétköznap 2000, hétvégén 3000 forint, amelyet a Vasas Síházban lehet megváltani – itt egyébként gyerekeknek sífelszerelést is lehet kölcsönözni.

A Normafánál így már egészen sokféle téli sport közül lehet választani. A tanulópálya közelében található az ingyenes szánkópálya, és a sífutópálya sincs messze. A kalandosabb kedvűek pedig – felvonó nélkül – kipróbálhatják az Egyetemi-lejtőt, a Nagy- és a Kis-Normát, utóbbin egészen a Harangvölgyig le lehet siklani, ha a körülmények megengedik.

Sőt, ahogy azt Jeszenszky Géza, a magyar sísport nagy népszerűsítője írta nemrég megjelent cikkében,

Idézőjel ikon

„Makkosmária felé Budakeszire is le lehet sízni”.

Hét sípálya működött valaha a Normafán

A mai telek alapján szinte elképzelhetetlen, hogy milyen nagy síélet folyt valaha a Normafánál. Már az 1800-as években kedvelt találkozóhelye volt a téli sportok szerelmeseinek a Normafa – mármint az a hatalmas bükkfa, amelyről a hely a nevét kapta. Wetterbaumnak nevezték a környéken lakó svábok, amelyet „Viharbükk”-ként fordítottak magyarra – a legenda szerint maga Mátyás király is megpihent alatta. (A fa végül többszöri villámcsapás után 1927-ben pusztult el teljesen – a megmaradt csonkot a főváros kiásatta.)

A Normafa mint síközpont a Trianoni békeszerződés után lett igazán népszerű.

Az 1920-as évektől kezdve minden télen bajnokságokat tartottak itt, sánc épült az Anna-réten, a Normafától a zugligeti Harangvölgyig tartó pályán pedig lesiklóversenyeket rendeztek. A pályákat természetesen az amatőrök is használták, bármilyen tudásszinttel rendelkező síző megtalálhatta itt a számítását.

Sípálya az Anna-réten 1934-ben
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A különböző meredekségű pályák mentén több felvonó is működött: csákányos a Nagy- és a Kis-Norma között, tányéros a Nagy- és a Kis-egyetemi sípálya között. Két kampós lift is szállította a sízőket: az egyik a Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán, a másik az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben. A környéken se szeri, se száma nem volt a vendéglőknek, és több síház is várta a sportolókat.

Idézőjel ikon

Az 1960-as, 1970-es években még 40-50 napot lehetett síelni a Normafán,

ám az 1980-as évektől ez sajnos érezhetően csökkenni kezdett. Az itteni síéletnek az utolsó döfést a rendszerváltás vitte be – ekkor ugyanis rengeteg sportegyesület megszüntette síszakosztályát, a síházak többségét pedig eladták. Egyedül a Vasas nem tett így, az egyesület Síháza ma is működik.

Azóta több javaslat is felmerült a Normafa fejlesztésére, ezek között olyan is akadt, amelyik a síéletet is megpróbálta volna fellendíteni. Noha a nagy- és dédszüleink idejében megszokott lehetőségek valószínűleg már sosem térnek vissza, a tanulópálya megnyitása ebből ad vissza valamennyit: 42 év után újra sífelvonó működik a Normafán.

Bizonyos szabályokat mindenképp tarts be a sípályán: videónkból megismerheted a legfontosabbakat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.