Egy percnél is rövidebbek voltak az első mozifilmek: ma már nem fizetnénk értük

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mozgókép rögzítése már a 19. század végén lehetséges volt, és ez a technológia megváltoztatta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot dokumentáljuk, értelmezzük, ahogy az emlékeinket őrizzük. Edison mozgógkép felvételére alkalmas kameráját, a kinetoszkópot 1891-ben mutatták be a nagyközönségnek, viszont az ezzel készült filmeket egyszerre csak egy ember nézhette. Ezzel szemben a Lumière testvérek találmánya még ehhez képest is forradalminak számított. Alkotásaik voltak az első mozifilmek, amelyekért az akkori közönség rajongott, ma már azonban csak mosolygunk rajtuk.

Auguste és Louis Lumière családjának fényképezéssel foglalkozó vállalkozása volt, ezért a fivérek érdeklődése a mozgókép rögzítés technikai problémái iránt teljesen természetes volt. Noha nem ők találták fel a filmfelvevő gépet, újításaik, találmányaik, nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mozi megszülethetett abban a formájában, ahogy ma ismerjük.

Végre többen is nézhették a filmeket egy időben

A Lumière testvérek 1895-ben szabadalmaztatták azt a kinematográfot, amelyet, talán hihetetlenül hangzik, de a varrógép technológiája ihletett. Ezzel a szerkezettel egyszerű, a mindennapi életet bemutató rövid filmeket vettek fel és mutatták be a közönségnek. 

Ez volt a Lumière testvérek filmjeinek bemutatóját reklámozó plakát
Fotó: Wikimedia Commons

Edison találmányához képest a legnagyobb újítás az volt, hogy a kinematográf segítségével ki lehetett vetíteni a filmeket, így már nem csak ember élvezhette ezeket, hanem jóval nagyobb közönség is. Először zárt körben tartottak bemutatót, majd nyilvános vetítéseket is szerveztek Párizsban, 

ezekre belépőjegyet lehetett váltani, pont úgy, ahogy a mai moziban. 

Az első vetítést 1895. december 28-án szervezték, helyszíne a Salon Indien du Grand Café volt. Noha a technológia hatalmas újításnak számított, még voltak korlátai: maximum ötven másodperces filmeket lehetett rögzíteni a kinematográffal. 

Ezek a rövidfilmek nem művészi szempontból fontosak

A Lumière fivérek filmjei, noha valóban úttörőnek számítottak a technikai megoldások miatt, művészi értékük igen kicsiny. Az első bemutatón a testvérek három filmet mutattak be: az elsőn a Lumière-gyárból hazafelé menő munkások láthatóak, a másik Auguste és családjának reggelijét rögzíti néhány másodpercben, míg a harmadikon Auguste lánya igyekszik egy halat elkapni egy vízzel teli tálban. 

Auguste Lumière, a kinematográf egyik feltalálója – ennek az eszköznek a segítségével rögzítették a kezdetben igen rövid filmeket
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Ma már valószínűleg megmosolyognánk ezeket a kisfilmeket, fizetni valószínűleg nem is fizetnénk azért, hogy megnézhessük őket, 

ám akkoriban a közönség körében hatalmas sikert arattak,

és ezen felbátorodva a testvérek egyre több ilyen életképet rögzítettek. 

Lumière-ék találmányukkal és filmjeikkel bejárták Európát, illetve a világ nagyobb városait, és mindenhol ünnepelték őket, ám ennek ellenére néhány év turnézás után felhagytak a filmezéssel, és a színes fényképezés felé fordultak, 1907-ben dobták piacra az Autochrome-ot,

Idézőjel ikon

amely az első színes fotográfiai eljárásként vonult be a történelembe.

Ettől függetlenül, a kinematográfokat nem adták el egyetlen lehetséges vevőnek sem. Akkor úgy gondolták, hogy a filmkészítés csupán hobbi, amely soha nem fog igazán nagy tömegeket vonzani. Ma már tudjuk, hogy bár a testvérek zseniális feltalálók voltak, ebben az egyben tévedtek. 

Ha arra is kíváncsi vagyok, vajon tényleg kirohantak-e a nézők a világ első filmvetítéséről, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.

Offline

Utálta az állatkerteket Gerald Durrell, mégis saját parkot hozott létre

Gerald Durrell neve hallatán mindenkinek a vidám korfui gyerekkor és a felejthetetlen állattörténetek jutnak eszébe. A huszadik század leghíresebb brit természettudósa azonban nemcsak imádta az élővilágot, de elszánt harcos is volt: szívéből gyűlölte a korabeli állatkerteket, amelyeket puszta állatbörtönöknek tartott. Mivel a világ nem akart változni, saját kezébe vette az irányítást, és létrehozta a saját parkját Jersey szigetén, amely teljesen átírta a fajmegőrzés szabályait.

Életem

A gyerekek daganatos betegségéhez nincs útmutató: apák a betegágy mellett

Amikor egy gyermeknél daganatos betegséget diagnosztizálnak, a szülők világa egyetlen másodperc alatt omlik össze. Miközben az édesanyák a kórházi ágy mellett harcolnak, az édesapákra gyakran a láthatatlan háttérország szerepe hárul: nekik kellene fenntartaniuk az egzisztenciát, vezetni a háztartást, gondozni a testvéreket, és ami a legnehezebb: érzelmi kősziklaként funkcionálni. De vajon mibe kerül ez a néma helytállás férfiként? Három érintett édesapa megrázó őszinteséggel mesélte el, milyen az automata üzemmód a gyerekonkológián, miért fizethetnek a férfiak a hallgatásért a saját egészségükkel, és miért nem szabad szégyent csinálni a segítségkérésből.

Offline

Tudod, milyen nemzetiségűek a leghíresebb írók?

A világirodalom híres alakjainak származási helye gyakran visszaköszön az alkotásaikban is, így egy-egy ország kultúra mélyen egybe tud fonódni egyes írókkal. Kvízünkből megtudhatod, hogy mennyire ismered a híres irodalmi alkotók származási országait.

Mindennapi

Sok pénzt spórolhatnak a magyar autósok: friss adatok érkeztek a kötelező biztosításokról

Jó hír érkezett a magyarországi autósok számára, ugyanis jelentősen csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett Kgfb-indexéből kiderül, hogy az idei első negyedév végén a normál használatú személyautók üzembentartói átlagosan 55 407 forintot fizettek az éves kötelező biztosításukért.

Édes otthon

Ne csak a vázába tedd, ha elkezdődik a szezon: 7 dolog, amire jó a levendula

A levendula évezredek óta kíséri az embereket. Régen a nyári napforduló idején mágikus célokra is használták: tűzbe dobták, koszorúba fonták, és úgy tartották, hogy véd a betegségektől és az ártó energiáktól. Manapság elsősorban dekorációként és gasztronómiai alapanyagként ismert, ugyanakkor az egészségmegőrző házi praktikák között is régóta fontos szerepe van.