Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mozgókép rögzítése már a 19. század végén lehetséges volt, és ez a technológia megváltoztatta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot dokumentáljuk, értelmezzük, ahogy az emlékeinket őrizzük. Edison mozgógkép felvételére alkalmas kameráját, a kinetoszkópot 1891-ben mutatták be a nagyközönségnek, viszont az ezzel készült filmeket egyszerre csak egy ember nézhette. Ezzel szemben a Lumière testvérek találmánya még ehhez képest is forradalminak számított. Alkotásaik voltak az első mozifilmek, amelyekért az akkori közönség rajongott, ma már azonban csak mosolygunk rajtuk.
Auguste és Louis Lumière családjának fényképezéssel foglalkozó vállalkozása volt, ezért a fivérek érdeklődése a mozgókép rögzítés technikai problémái iránt teljesen természetes volt. Noha nem ők találták fel a filmfelvevő gépet, újításaik, találmányaik, nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mozi megszülethetett abban a formájában, ahogy ma ismerjük.
Végre többen is nézhették a filmeket egy időben
A Lumière testvérek 1895-ben szabadalmaztatták azt a kinematográfot, amelyet, talán hihetetlenül hangzik, de a varrógép technológiája ihletett. Ezzel a szerkezettel egyszerű, a mindennapi életet bemutató rövid filmeket vettek fel és mutatták be a közönségnek.
Edison találmányához képest a legnagyobb újítás az volt, hogy a kinematográf segítségével ki lehetett vetíteni a filmeket, így már nem csak ember élvezhette ezeket, hanem jóval nagyobb közönség is. Először zárt körben tartottak bemutatót, majd nyilvános vetítéseket is szerveztek Párizsban,
ezekre belépőjegyet lehetett váltani, pont úgy, ahogy a mai moziban.
Az első vetítést 1895. december 28-án szervezték, helyszíne a Salon Indien du Grand Café volt. Noha a technológia hatalmas újításnak számított, még voltak korlátai: maximum ötven másodperces filmeket lehetett rögzíteni a kinematográffal.
Ezek a rövidfilmek nem művészi szempontból fontosak
A Lumière fivérek filmjei, noha valóban úttörőnek számítottak a technikai megoldások miatt, művészi értékük igen kicsiny. Az első bemutatón a testvérek három filmet mutattak be: az elsőn a Lumière-gyárból hazafelé menő munkások láthatóak, a másik Auguste és családjának reggelijét rögzíti néhány másodpercben, míg a harmadikon Auguste lánya igyekszik egy halat elkapni egy vízzel teli tálban.
Ma már valószínűleg megmosolyognánk ezeket a kisfilmeket, fizetni valószínűleg nem is fizetnénk azért, hogy megnézhessük őket,
ám akkoriban a közönség körében hatalmas sikert arattak,
és ezen felbátorodva a testvérek egyre több ilyen életképet rögzítettek.
Lumière-ék találmányukkal és filmjeikkel bejárták Európát, illetve a világ nagyobb városait, és mindenhol ünnepelték őket, ám ennek ellenére néhány év turnézás után felhagytak a filmezéssel, és a színes fényképezés felé fordultak, 1907-ben dobták piacra az Autochrome-ot,
amely az első színes fotográfiai eljárásként vonult be a történelembe.
Ettől függetlenül, a kinematográfokat nem adták el egyetlen lehetséges vevőnek sem. Akkor úgy gondolták, hogy a filmkészítés csupán hobbi, amely soha nem fog igazán nagy tömegeket vonzani. Ma már tudjuk, hogy bár a testvérek zseniális feltalálók voltak, ebben az egyben tévedtek.
Ha arra is kíváncsi vagyok, vajon tényleg kirohantak-e a nézők a világ első filmvetítéséről, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.
