Egy percnél is rövidebbek voltak az első mozifilmek: ma már nem fizetnénk értük

Olvasási idő kb. 2 perc

A mozgókép rögzítése már a 19. század végén lehetséges volt, és ez a technológia megváltoztatta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot dokumentáljuk, értelmezzük, ahogy az emlékeinket őrizzük. Edison mozgógkép felvételére alkalmas kameráját, a kinetoszkópot 1891-ben mutatták be a nagyközönségnek, viszont az ezzel készült filmeket egyszerre csak egy ember nézhette. Ezzel szemben a Lumière testvérek találmánya még ehhez képest is forradalminak számított. Alkotásaik voltak az első mozifilmek, amelyekért az akkori közönség rajongott, ma már azonban csak mosolygunk rajtuk.

Auguste és Louis Lumière családjának fényképezéssel foglalkozó vállalkozása volt, ezért a fivérek érdeklődése a mozgókép rögzítés technikai problémái iránt teljesen természetes volt. Noha nem ők találták fel a filmfelvevő gépet, újításaik, találmányaik, nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mozi megszülethetett abban a formájában, ahogy ma ismerjük.

Végre többen is nézhették a filmeket egy időben

A Lumière testvérek 1895-ben szabadalmaztatták azt a kinematográfot, amelyet, talán hihetetlenül hangzik, de a varrógép technológiája ihletett. Ezzel a szerkezettel egyszerű, a mindennapi életet bemutató rövid filmeket vettek fel és mutatták be a közönségnek. 

Ez volt a Lumière testvérek filmjeinek bemutatóját reklámozó plakát
Fotó: Wikimedia Commons

Edison találmányához képest a legnagyobb újítás az volt, hogy a kinematográf segítségével ki lehetett vetíteni a filmeket, így már nem csak ember élvezhette ezeket, hanem jóval nagyobb közönség is. Először zárt körben tartottak bemutatót, majd nyilvános vetítéseket is szerveztek Párizsban, 

ezekre belépőjegyet lehetett váltani, pont úgy, ahogy a mai moziban. 

Az első vetítést 1895. december 28-án szervezték, helyszíne a Salon Indien du Grand Café volt. Noha a technológia hatalmas újításnak számított, még voltak korlátai: maximum ötven másodperces filmeket lehetett rögzíteni a kinematográffal. 

Ezek a rövidfilmek nem művészi szempontból fontosak

A Lumière fivérek filmjei, noha valóban úttörőnek számítottak a technikai megoldások miatt, művészi értékük igen kicsiny. Az első bemutatón a testvérek három filmet mutattak be: az elsőn a Lumière-gyárból hazafelé menő munkások láthatóak, a másik Auguste és családjának reggelijét rögzíti néhány másodpercben, míg a harmadikon Auguste lánya igyekszik egy halat elkapni egy vízzel teli tálban. 

Auguste Lumière, a kinematográf egyik feltalálója – ennek az eszköznek a segítségével rögzítették a kezdetben igen rövid filmeket
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Ma már valószínűleg megmosolyognánk ezeket a kisfilmeket, fizetni valószínűleg nem is fizetnénk azért, hogy megnézhessük őket, 

ám akkoriban a közönség körében hatalmas sikert arattak,

és ezen felbátorodva a testvérek egyre több ilyen életképet rögzítettek. 

Lumière-ék találmányukkal és filmjeikkel bejárták Európát, illetve a világ nagyobb városait, és mindenhol ünnepelték őket, ám ennek ellenére néhány év turnézás után felhagytak a filmezéssel, és a színes fényképezés felé fordultak, 1907-ben dobták piacra az Autochrome-ot,

Idézőjel ikon

amely az első színes fotográfiai eljárásként vonult be a történelembe.

Ettől függetlenül, a kinematográfokat nem adták el egyetlen lehetséges vevőnek sem. Akkor úgy gondolták, hogy a filmkészítés csupán hobbi, amely soha nem fog igazán nagy tömegeket vonzani. Ma már tudjuk, hogy bár a testvérek zseniális feltalálók voltak, ebben az egyben tévedtek. 

Ha arra is kíváncsi vagyok, vajon tényleg kirohantak-e a nézők a világ első filmvetítéséről, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.