Egy percnél is rövidebbek voltak az első mozifilmek: ma már nem fizetnénk értük

Olvasási idő kb. 2 perc

A mozgókép rögzítése már a 19. század végén lehetséges volt, és ez a technológia megváltoztatta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot dokumentáljuk, értelmezzük, ahogy az emlékeinket őrizzük. Edison mozgógkép felvételére alkalmas kameráját, a kinetoszkópot 1891-ben mutatták be a nagyközönségnek, viszont az ezzel készült filmeket egyszerre csak egy ember nézhette. Ezzel szemben a Lumière testvérek találmánya még ehhez képest is forradalminak számított. Alkotásaik voltak az első mozifilmek, amelyekért az akkori közönség rajongott, ma már azonban csak mosolygunk rajtuk.

Auguste és Louis Lumière családjának fényképezéssel foglalkozó vállalkozása volt, ezért a fivérek érdeklődése a mozgókép rögzítés technikai problémái iránt teljesen természetes volt. Noha nem ők találták fel a filmfelvevő gépet, újításaik, találmányaik, nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mozi megszülethetett abban a formájában, ahogy ma ismerjük.

Végre többen is nézhették a filmeket egy időben

A Lumière testvérek 1895-ben szabadalmaztatták azt a kinematográfot, amelyet, talán hihetetlenül hangzik, de a varrógép technológiája ihletett. Ezzel a szerkezettel egyszerű, a mindennapi életet bemutató rövid filmeket vettek fel és mutatták be a közönségnek. 

Ez volt a Lumière testvérek filmjeinek bemutatóját reklámozó plakát
Fotó: Wikimedia Commons

Edison találmányához képest a legnagyobb újítás az volt, hogy a kinematográf segítségével ki lehetett vetíteni a filmeket, így már nem csak ember élvezhette ezeket, hanem jóval nagyobb közönség is. Először zárt körben tartottak bemutatót, majd nyilvános vetítéseket is szerveztek Párizsban, 

ezekre belépőjegyet lehetett váltani, pont úgy, ahogy a mai moziban. 

Az első vetítést 1895. december 28-án szervezték, helyszíne a Salon Indien du Grand Café volt. Noha a technológia hatalmas újításnak számított, még voltak korlátai: maximum ötven másodperces filmeket lehetett rögzíteni a kinematográffal. 

Ezek a rövidfilmek nem művészi szempontból fontosak

A Lumière fivérek filmjei, noha valóban úttörőnek számítottak a technikai megoldások miatt, művészi értékük igen kicsiny. Az első bemutatón a testvérek három filmet mutattak be: az elsőn a Lumière-gyárból hazafelé menő munkások láthatóak, a másik Auguste és családjának reggelijét rögzíti néhány másodpercben, míg a harmadikon Auguste lánya igyekszik egy halat elkapni egy vízzel teli tálban. 

Auguste Lumière, a kinematográf egyik feltalálója – ennek az eszköznek a segítségével rögzítették a kezdetben igen rövid filmeket
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Ma már valószínűleg megmosolyognánk ezeket a kisfilmeket, fizetni valószínűleg nem is fizetnénk azért, hogy megnézhessük őket, 

ám akkoriban a közönség körében hatalmas sikert arattak,

és ezen felbátorodva a testvérek egyre több ilyen életképet rögzítettek. 

Lumière-ék találmányukkal és filmjeikkel bejárták Európát, illetve a világ nagyobb városait, és mindenhol ünnepelték őket, ám ennek ellenére néhány év turnézás után felhagytak a filmezéssel, és a színes fényképezés felé fordultak, 1907-ben dobták piacra az Autochrome-ot,

Idézőjel ikon

amely az első színes fotográfiai eljárásként vonult be a történelembe.

Ettől függetlenül, a kinematográfokat nem adták el egyetlen lehetséges vevőnek sem. Akkor úgy gondolták, hogy a filmkészítés csupán hobbi, amely soha nem fog igazán nagy tömegeket vonzani. Ma már tudjuk, hogy bár a testvérek zseniális feltalálók voltak, ebben az egyben tévedtek. 

Ha arra is kíváncsi vagyok, vajon tényleg kirohantak-e a nézők a világ első filmvetítéséről, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.