Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rókák koslatása megkezdődött, ez pedig igencsak szokatlan hanghatásokkal jár. Ha valaki sosem hallotta még, el sem tudja képzelni, miféle lények kelthetnek ehhez hasonló zsivajt.
Hazánkban mintegy ezer hektáronként akár 10-12 róka is élhet. Számuk exponenciálisan növekszik évről évre a vadászat ellenére, az elmúlt 30 év során megduplázódott. Jelenlétük ráadásul egyre általánosabb a lakott területeken is, január-február tájékán pedig már az erdőkben is sokkal inkább észrevehetőek, mint általában, és ez főként a párzásra hívó hangjuknak köszönhető.
A rókák párzását a népnyelv koslatásnak nevezi, ez a jelenség semmivel össze nem téveszthető, visító hanggal jár, mint az ebben a videóban is jól hallható.
Magányos állatok keresnek párt év elején
A rókák az év jelentős részében magányosan élnek, meglehetősen territoriális állatok, ritkán merészkednek saját területükön kívül, de amikor beindulnak a szaporodási ösztönök, akkor hatalmas távolságokat képesek megtenni, annak érdekében, hogy
párra leljenek.
Nemcsak hanggal kommunikálnak ilyenkor, bár talán ez az emberek számára a leginkább észlelhető, szagjeleket is hagynak egymásnak. Ha pedig a hím és a nőstény egymásra talál, nagy valószínűséggel gyorsan teljesül céljuk, a kotorékban pedig pár hónappal később megszületnek kölykeik.
Kicsinyeik mintegy másfél hónap után hagyják el az almot.
A rókák párzásra hívó hangja a tavasz jele
A rókák megítélése az elmúlt száz év során alapjaiban változott meg, egyre inkább az ember érdeklődésének középpontjába kerültek. Ugyan életmódjukból és számarányukból fakadóan a mai napig dúvadnak tekintendők, egyre inkább billen pozitív irányba a megítélésük.
Könnyen imprintálódnak az emberhez, főleg, ha fogságban születtek,
akkor hajlamosak a szelídítésre, és mivel egyre közelebb merészkednek a városokhoz, falvakhoz, erre a lehetőség is nő. A rókák háziasításával javarészt sikerrel foglalkoznak kisebb populációk esetén a kutatók is. A még a szovjet éra idején alkalmazott Belajev-kísérlet megmutatta, hogy a domesztikáció hatására külső jegyeik is megváltoznak viselkedésük mellett.
Ha érdekelnek hazánk vadon élő állatai, ezt a cikkünket is ajánljuk neked.
