Egzotikus inváziós fajok uralhatják a Duna-Tisza közi Homokhátság különleges gyepjeit néhány évtizeden belül, ha ilyen mértékű marad a klímaváltozás.
Egy 2005-ben és egy 2022-ben készült felmérést összehasonlítva vizsgálták meg, hogyan változott a növényzet két évtized alatt – írta közleményében a Másfélfok.
Az eredmények szerint a melegkedvelő fajok aránya jelentősen nőtt, a hidegebbet igénylő növényeké viszont csökkent. Ezek mellett a fajszámnál nem figyelhető meg változás a közel 20 év alatt, ahogyan a szárazságtűréssel kapcsolatban sem.
Bár utóbbi megnyugtatónak tűnik, a valóságban korántsem az, tudván, hogy gyakoribbá vált két idegen eredetű inváziós faj, a vélhetően Dél-Amerikából származó bugás tövisperje és a homoki prérifű. Az elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt növények így a térség olyan ikonikus növényeit szoríthatják ki a térségből, mint
az árvalányhaj vagy a kék szamárkenyér.
Mint írják, e terület természetvédelmi értékét nemcsak az adja, hogy ritka és védett fajok otthona, hanem az is, hogy több olyan növény is él itt, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ilyen például a homoki kikerics, a tartós szegfű és a homoki nőszirom.
