Október 1-jén felújítás miatt ideiglenesen bezárják a budapesti Gellért fürdőt: maga a szecessziós épület és annak gépészete is rendkívül rossz állapotban van. Anno 1918. szeptember 26-án reggel nyitotta meg a kapuit, már az első órákban kétszáz fürdőző élvezte a gyógyító vizet és a luxust.
A fürdő története azonban nem a múlt századra, hanem annál jóval korábbra nyúlik vissza, egész pontosan a középkorra. Bár akkor nem luxusfürdő volt, kórház állt a helyén, ahol leprás és pestises betegeket gyógyítottak.
A Gellért fürdő a középkorban
A Gellért fürdő ősi forrásáról már egy 10. századi krónika is említést tett, a mai épület helyén pedig 1178-ban már kórház állt, amelyet Szent János alapított, és pestises betegeket gyógyítottak ott. Valamivel később II. András király építtetett a közelben egy kórházat, ez leprás betegek gyógyítására szolgált. E feladatokat a király lánya, Szent Erzsébet felügyelte.
A török időkben is fürdő volt a mai Gellért helyén, Acsik ilidzse volt a neve, és egyes források szerint a szüzek fürdőjének vagy aga-fürdőnek is nevezték. Ennek az lehetett az oka, hogy vélhetően az aga vagy basa háremhölgyei fürödtek itt. Más teóriák szerint a Sziklatemplom remetéje ajánlotta a sáros tóban való fürdőzést a női bajok orvoslására.
Buda visszafoglalása után a fürdő ismét magyar kézben volt, I. Lipót háziorvosa volt a tulajdonosa, majd halála után a fia eladta azt Buda városának 1718-ban. Ebben az időben Sáros fürdőnek hívták, a feltörő forró gyógyiszap miatt. Az ekkor igen egyszerű épületet a környező falvak és városok lakói látogatták.
A 19. század végén, amikor a Ferenc József hidat kezdték építeni, akkor bontották le a Sáros fürdő épületét, és ez teremtette meg a lehetőséget az új fürdőépület megépítésére.
A tervpályázaton három építész nyert, így a Gellért Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Stark Izidor elképzelései alapján készült. A kézzel festett üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, mindegyik egy részletet ábrázol Arany János Buda halála című művéből.
Illusztris vendégek a Gellértben
A fényűző fürdő a nyitáskor Európa legkorszerűbb fürdőjének számított, nem csoda hát, ha a világ minden tájáról jártak ide gyógyulni a betegek, köztük igen illusztris személyek is.
A második világháború kitörése előtt I. Julianna holland királynő itt töltötte a mézesheteit, illetve itt gyógyult Rabindranáth Tagore indiai polihisztor, az első, nem európai irodalmi Nobel-díjas szerző is.
A Gellértben fürdőzött továbbá Richard Nixon amerikai elnök és Yehudi Menuhin világhírű zsidó származású amerikai hegedűművész és karmester is, de sztárfotók készültek itt Ryan Gosling kanadai színészről is. A Gellért fürdő számos hazai és külföldi film forgatási helyszínéül is szolgált, illetve időről időre helyet ad különböző rendezvényeknek is.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyen körülmények között épült a Gellért Szálló, olvasd el ezt a cikkünket.
