Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hivatalosan Budavári Nagyboldogasszony-templomnak hívják a Budai Várnegyed ékességét, amelyet szinte mindenki csak Mátyás-templomként emleget. A Szentháromság téren álló gyönyörű épület története kifejezetten izgalmas.
Magyarország kétségkívül egyik legismertebb temploma a Mátyás-templom. Az egyes források szerint több mint 1000 éves épületet története során többször lerombolták és újjáépítették, a többi között volt mecset és gótikus csarnoktemplom is – mai formáját nagyrészt Schulek Frigyesnek köszönhetjük.
A templom pontos eredete bizonytalan
Hogy pontosan mikor keletkezett, némiképp bizonytalan: egyházi források szerint Szent István alapította 1015-ben, ám erről tárgyi bizonyítékok nem maradtak fönn. A tatárjárás előtt mindenesetre a templomot „Szent István egyházának” nevezték. A mongolok betörésekor lényegében elpusztult, IV. Béla alatt állították helyre 1255 és 1269 között.
Az eredeti román stílusú épület helyére a „második honalapító” tornyos, háromhajós bazilikát építtetett, a klasszikus gótika templomépítészetének iskolapéldáját.
A Mátyás-templom történetének következő fontos állomása a 14. század második felében, Nagy Lajos király alatt következett el: gótikus csarnoktemplommá alakították. Az érett gótika jegyében az oldalhajók boltozatát megemelték a főhajó magasságáig, és az épület oldalán hatalmas ablakokat alakítottak ki. Világos, levegős csarnoktér jött így létre, majd Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket is meghosszabbították.
Kétszer házasodott itt Mátyás
A 15. században Mátyás templomának is nevezték, nem véletlenül: Hunyadi Mátyás építtette föl a híres délnyugati harangtornyot, amely a magyarországi gótikus építészet talán legnagyszerűbb alkotása. Mátyás-király kétszer is a templomban esküdött: itt házasodott össze 1463-ban Podjebrád Katalinnal, majd megözvegyülése után, 1476-ban Aragóniai Beatrixszal.
Amikor a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, a Mátyás-templom azon néhány templom közé tartozott, amelyet nem romboltak le: I. Szulejmán mecsetté alakíttatta, hogy itt adhasson hálát Allahnak a győzelemért. A harcokat persze nem úszta meg sértetlenül az épület: a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része megsemmisült.
Ebben az időben Eszki dzsáminak, vagyis Öreg Mecsetnek hívták.
Buda visszafoglalása után egy darabig úgy tűnhetett, hogy sosem nyeri vissza régi pompáját: a jezsuita rend kapta meg, és szinte teljesen körbeépítette. Északi oldalához hatalmas kollégiumot, déli részéhez pedig háromemeletes szemináriumot csatoltak, így a templom egy óriási épületegyüttes része lett.
Istálló és tábori konyha
Az áldatlan állapot a 19. század második felében változott csak meg: ekkor kapott megbízást Schulek Frigyes Ferenc József király határozata alapján, hogy építse újjá a Mátyás-templomot. Schulek nem vette félvállról a munkát: az alaprajzot megtartva teljesen lebontotta az akkor már eredeti karakterét szinte teljesen elvesztett templomot, és a hozzácsatolt épületeket sem hagyta meg. Tudta ugyanis, hogy a templomnak megfelelő teret kell adni ahhoz, hogy kellőképp érvényesülni tudjon.
A munkálatok során a tervek gyakran változtak, mert Schulek komoly kutatómunkával derítette föl a templom elveszett részeit, és a gótikus állapotok visszaállítására törekedett. Ahol nem talált történelmi forrásokat, ott saját, neogótikus elképzeléseit valósította meg. A templomot végül 1896. augusztus 15-én szentelték fel, a belsőépítészeti munkákat Schulek Székely Bertalannal és Lotz Károllyal közösen végezte.
Ezzel azonban még nincs vége a Mátyás-templom kalandos történetének: a második világháborúban, Budapest ostroma alatt ismét súlyosan megsérült az épület. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek.
Egy darabig német tábori konyha, majd szovjet lóistálló is működött a falai között.
A harcok végeztével a magyar állam helyreállíttatta, a munkálatokat 1970. körül fejezték be. Mai kinézetét a 2004-ben indult felújítás és rekonstrukció után nyerte el, ami 2013-ban fejeződött be. Ennek utolsó lépése az orgona felújítása volt.
Schulek Frigyes nevéhez nemcsak a Mátyás-templom helyreállítása, hanem számos más munka is fűződik: például az Erzsébet kilátó, amelyet most egy darabig sajnos nem látogatható.
