Így hazudik kedvenc sorozatod a történelemről: ennyi igaz a Bridgerton család történetéből

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokan hajlamosak mindent készpénznek venni, ami a Bridgertonban megjelenik. A Netflix sorozata azonban nem történelemóra: az alkotók tudatosan keverik a valós elemeket a fikcióval.

History Extra segítségével utánajártunk, hogy mi az, ami tényleg hiteles, és mi az, ami puszta dramaturgia.

A Bridgerton elferdíti a történelmet

A Bridgerton egyik legnagyobb vitát kiváltó sajátossága az, ahogyan a társadalmi sokszínűséget ábrázolja. A sorozat világában a bőrszín, a származás vagy az etnikai háttér látszólag nem jelent akadályt a társadalmi felemelkedésben. Ez a megközelítés szándékosan szakít a klasszikus kosztümös filmek hagyományaival, amelyek többnyire homogén, fehér felsőosztályt mutatnak be.

A Bridgerton című sorozatának új évada január 29-étől nézhető
Fotó: Netflix

A korabeli Anglia társadalma szigorúan rétegzett volt, és a kiváltságokhoz való hozzáférést nemcsak a vagyon, hanem a származás és a kapcsolati háló is meghatározta. Bár London valóban sokszínűbb város volt, a társadalmi mobilitás rendkívül korlátozott maradt. Az, hogy valaki megjelenhetett az udvarban vagy a legelőkelőbb bálokon, nem pusztán egyéni érdem kérdése volt.

A sorozat alkotói ezzel szemben tudatosan egy alternatív történelmi logikát alkalmaznak.

Hasonlóan kettős a helyzet az udvari etikett és a társas érintkezés ábrázolásával. A sorozat helyesen mutatja be a szabályok fontosságát, ugyanakkor gyakran enyhíti áthágásuk következményeit a dramaturgia kedvéért. A valóságban egy-egy botlás, egy félreérthető kapcsolat vagy pletyka hosszú évekre, akár egy életre is tönkretehette egy fiatal nő házassági esélyeit. A Bridgerton világában ezek a következmények sokszor gyorsabban rendeződnek, hogy a történet romantikus íve ne törjön meg.

A kettősség végigkíséri az egész sorozatot

A Bridgerton család története nem tagadja a korszak szabályait, de nem is hagyja, hogy azok teljes súlyukkal nehezedjenek a szereplőkre. Így jön létre az a sajátos elegy, amely egyszerre ismerős és idegen, a történelmi elemekből építkező, de a mai gondolkodásra épülő világ. Nem azt mondja meg, milyen volt az élet korábban, hanem azt mutatja meg, amit mi látni szeretnénk benne. És talán éppen ezért működik ez a műfaj ennyire jól a Netflixen.

Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben egy 16–19. században divatos ékszerről meséltünk, amely történetesen a Netflix Bridgerton sorozatában is megjelenik.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.