Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Dráva-mellék keleti peremén, a déli határfolyónktól mindössze 10 kilométernyire fekszik Magyarország legdélebbi települése: Beremend egyszer már elnéptelenedett, ám az Eszterházy családnak köszönhetően újra megtelt élettel.
A Baranya vármegyei, 2110 lelket számláló nagyközség déli szomszédja, Petárda – horvátul Baranjsko Petrovo Selo – már a határ másik oldalán található.
Egy kis történelem
Beremend térségében az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorszakig nyúlnak vissza, amelyet később rézkori leletek, majd a bronzkor idején a mészbetétes kerámia kultúrája is megerősít. A népvándorlás korából ugyan nincsenek régészeti emlékek, de annyi bizonyos, hogy a terület a honfoglalás után, a 10. században benépesül, az első írásos emlék azonban 1281-ből való. Ebből az időszakból két temetőt is feltártak, és a Kán nemzetség jelenlétére utaló pecsétnyomók is előkerültek.
A 15. századra Beremend mezővárosi rangot kapott, rendszeres vásárokat tartott, gazdasága pedig virágzott. A török hódoltság idején főként bortermeléssel foglalkozó falunak nagyon jól jött a Duna és a Dráva közelsége, mindkét folyó ugyanis kitűnő szállítási útvonalakat biztosított. Az 1687-es nagyharsányi csata során Beremend stratégiai jelentőségű településsé vált, hiszen a török utánpótlás egyik vonala a falun keresztül húzódott. Igen ám, de a harcok után a helység kihalt, amely valószínűleg azért következhetett be, mert
a temetetlenül hagyott testek fertőző betegségeket terjesztettek.
Így lett három nemzetiségű Magyarország legdélebbi települése
A 18. század elején Veteráni Lajos császári tiszt kapta meg a vidéket, amikor is elkezdődött a terület benépesítése. Volt, aki magától vándorolt ide, de az Eszterházy családnak köszönhetően elkezdődött a németek betelepítése is, miközben egyre nőtt a szerb lakosság létszáma is. Így válhatott három nemzetiségű és egyben három templomú településsé Beremend.
Noha csak egy tanteremmel, de a 18. század közepére már iskola is működött a településen.
Az 1867-es kiegyezés új lendületet adott Beremend fejlődésének. Stephan Albrecht Georg Fürst zu Schaumburg-Lippe, a dárdai uradalom birtokosa jelentős fejlesztéseket kezdeményezett, többek között a vízszabályozással, az árvízvédelemmel, majd az ipari fellendülést hozó mész- és cementgyár 1910-es alapításával. Utóbbinak köszönhető, hogy a telefonvonal és a vasút is elérte a falut. A hatvanas években kezdődött el a korszerű cementgyár építése, amely 1972-től azóta is működik, sőt a térség meghatározó ipari szereplőjévé vált.
Kitűnő úti célnak számít e vidék
Ami a környék látnivalóit illeti, bőven kínál lehetőségeket. Egyfelől érdekes lehet a déli pont megtekintése a Beremend és Kásád közötti út mellett, de a különleges építésű Megbékélés-kápolnát is sokan keresik fel. Akik igazán aktívan szeretnének eltölteni egy kis időt a településen, annak érdemes előzetesen bejelentkezni a helyi kovácsműhelybe, vagy túracipőt húzni és körbejárni a vidéket: a közelben található a Szársomlyó, de karnyújtásnyira fekszik Siklós és Villány is.
Ha szívesen olvasnál Magyarország legészakibb településéről is, amely Beremendtől 386 kilométerre található, ezt a cikkünket is ajánljuk.
