Megannyi sorozat és film készült már, amelyek félelmetes pontossággal örökítettek meg még meg nem történt eseteket. Már talán mindannyian tisztában vagyunk A Simpson család ezen különleges képességével, de nem ez az egyetlen sikersorozat, amely helyesen jósolta meg a jövőt.
Egészen elképesztő pontossággal fedte fel a jövő titkait néhány tévés kedvencünk, ezt a bizonyos jövőt pedig napjainkban éljük. Amikor néztük annak idején a jeleneteket, talán észre sem vettük azokat a bizonyos jósló jeleneteket.
A világhírű sorozat, amelynek jósok lehetnek az írói
Talán jobb, ha a legegyértelműbbel kezdjük a sort, mégpedig A Simpson családdal. Már mindannyian találkozhattunk különböző írásokkal és videókkal, amikben azt latolgatták, hogy vajon jósok írják-e a világ egyik legnépszerűbb sorozatát.
A Simpson család legmegdöbbentőbb jóslatai közé tartozik az ebola- és a koronavírus-járványok kitörése, illetve Donald Trump elnöksége is.
1993-ban, a negyedik évad 21. epizódjában tört ki Simpsonék városában az Osaka-vírus, amiről kiderült, hogy Japánból érkezett Springfieldbe, miután egy beteg japán gyári munkás beleköhögött egy szállításra váró gyümölcslevesdobozba. A részben sok olyan jelenet van, ami 2020 márciusától már az egész világ valósága lett, miután kitört a koronavírus-járvány.
Amikor a készítőket kérdezték erről az igenfurcsa egybeesésről, egyikük így fogalmazott:
Abszurdnak találtuk, hogy valaki beleköhöghet egy dobozba, és az a vírus hat-nyolc hétig életben marad. Ez karikatúraszerűnek tűnt. Szándékosan tettük ilyenné, mert azt akartuk, hogy igazán nagy butaság legyen, és semmiképp se ijesztő.
Az ebolajárvány, ami a valóságban hamarabb vált valóra, a kilencedik évadban jelent meg. Az ominózus epizódban Marge próbálta felvidítani Bartot egy mese felolvasásával, ami az ebolajárványról szólt. Az ebola betegség már ekkoriban, a kilencvenes években is létezett, tudtak róla, viszont a járvány kitörésére csak 2014-ben került sor.
Donald Trump elnökségének történetét még a készítők is nevetségesnek találták. Néhányuk azt nyilatkozta, hogy nem is az ő nevét használták volna a végleges részben, viszont az előkészületek alatt annyira viccesnek találták ezt, hogy végül így hagyták.
Amikor a sorozatrész készült, Trump még egyáltalán nem volt jelen a politikai életben, csak egy idősödő, sikeres üzletemberként ismerte a világ. Senki nem gondolta volna, hogy 16 évvel a rész képernyőre kerülése után valóban megnyeri az amerikai elnökválasztást.
A pláne az egészben, hogy a készítők még azzal sem lőttek mellé, hogy eredetileg 2024-re tették Trump első győzelmének idejét, hiszen a valóságban is sikerre vitte második kampányát.
A másik tévés család, amely megjósolta a jövőt
A másik közismert jóssorozat A Jetson család, ami a hatvanas évek legkultikusabb sorozata volt, és a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Talán éppen azért, mert rengeteg olyan elemet tartalmaz, ami alapvető a mai világban. Akkoriban viszont sok minden, például a lapostévé abszolút futurisztikusnak tűnt.
A sorozatról úgy tartják, hogy gyakorlatilag minden olyat megjósolt, ami ma már az alapvető létszükségleteinkhez tartozik. Jetsonék megjósolták a futópadokat, az okos-ébresztőórákat, az okosasszisztenst, a videohívásokat, de még a robotporszívókat is.
A régi filmek készítői is látták a jövőt
A sorozatok mellett akadnak filmek, leginkább sci-fik, amik tűpontosan látták, milyen is lesz a világ a jövőben.
Remek példa erre az 1982-es Szárnyas fejvadász, amiben Harrison Ford 2019-ben cikázik lebegő autójával Los Angeles „utcáin”, ahol úton-útfélen belebotlik a neonfényes óriás reklámtáblákba, amik minden felhőkarcoló oldalán villognak. Ez ma már minden nagyvárosban része az átlagos városképnek, és ezt az akkori készítők is remekül látták, hogy így lesz.
A Terminátor-filmek egyik különleges eleme volt, hogy önjáró és az emberi alakhoz hasonló robotokkal kellett szembeszállniuk az embereknek. Remek meglátás volt ez, hiszen manapság már nincs háború, amelyben ne robotokkal, pontosabban drónokkal likvidálnák az ellenséges haderők egy jelentősnek mondható részét.
Egy igazán régi filmmel zárjuk a sort, ugyanis az 1902-es Utazás a holdba volt az első olyan sci-fi, ami később valamilyen formában valóra vált. Georges Méliés filmje érdekes kontextusban mutatja be a holdra szállást, ugyanis szakállas professzorok egy csoportját egy óriási ágyúval repít át a Holdra. A film megjelenése után 67 évvel Neil Armstrong és Buzz Aldrin valóban eljutottak a Holdra, de kicsit komolyabb felszerelésben és biztonságosabb járművel.
Vannak regények is, amelyek ijesztő pontossággal jósolták meg a jövőt. Ebben a cikkünkben írtunk róluk.
