Az egykor virágzó üdülőhely ma már igazi szellemváros

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy szempillantás alatt lett több tízezres városból semmivé a Ciprus keleti oldalán található Varosha. Az egykori turistaparadicsom ma már csak önmaga árnyéka, omladozó házaiba életveszélyes belépni.

Nem egy olyan helyről hallani széles e földön, amely az idők során elnéptelenedett, mégis mindnek más és más a története. Ott van például Hashima, a világ egykor legsűrűbben lakott területe, amely hiába volt az egyik legnagyobb szénlelőhely, ma elhagyatottan áll. Aztán, hogy maradjunk kicsiny kis hazánk területén, Kakpuszta sincs már, hiszen a kis település utolsó lakója, Teri néni halálával a falu is megszűnt létezni. És így van ez Varoshával, azzal a ciprusi üdülővárossal is, amely hiába volt hajdanán zsúfolt turistaparadicsom,

Idézőjel ikon

közel ötven éve az utolsó lakóig mindenki elhagyta.

Ez a szellemváros volt Ciprus riviérája

Ha egy varoshainak azt mondta volna valaki a hatvanas évek végén, hogy városa hamarosan kong majd az ürességtől, valószínűleg csak legyintett volna. A Famagustához tartozó, Ciprus riviérájaként is emlegetett üdülőváros annyira népszerű volt, hogy még a hírességek is boldogan lógatták ott a lábukat.

Idézőjel ikon

Olyan színésznők és színészek voltak Varosha vendégei, mint Brigitte Bardot, Elizabeth Taylor vagy épp Richard Burton.

Varosha tényleg Ciprus legje volt óriási szállodákkal, csábító bevásárlóközpontokkal, szemet gyönyörködtető, homokos strandokkal. Az élet pezsgett a városkában, az egyébként sem csekély, 39 ezer lelket számláló lakossága a főidényben 700 ezerre duzzadt. 

Famasgusta üdülővárosáért rajongtak a turisták
Fotó: trabantos / Getty Images Hungary

Mindenkinek menekülnie kellett

A pezsgő életnek azonban egy csapásra vége lett, amikor 1974. július 15-én egy államcsínyt követően a török hadsereg megszállta a települést, a lakosságnak pedig szó szerint futva kellett elmenekülnie onnan.

Több tízezren hagyták el a területet, bízva abban, hogy egyszer hazatérhetnek.

A török katonaságon kívül a kicsivel több mint 6 négyzetkilométeres Varoshába azonban senki sem tehette be a lábát, és hosszú évtizedekig ez így is maradt. Egykori lakók arról meséltek, hogy sokaknál a tűzhelyen rotyogott az étel, amikor evakuálták őket, a legtöbben pedig hátrahagyva minden értéküket, mentek, amilyen gyorsan csak tudtak. 

Az otthagyott épületek máig üresen állnak
Fotó: trabantos / Getty Images Hungary

Minden úgy maradt, ahogyan régen

Így lett a mindig mozgásban lévő Varosha üres, kopár, félelmetes hellyé, amely szó szerint úgy néz ki, mint amit fél évszázada ottfelejtettek. Famagusta elhagyatott, tiltottnak kikiáltott negyedét alaposan megrágta az idő: az épületei közül több is összeomlott, de van olyan lakás, amely nappalijában egy fa nőtt, és olyan lakóház is, amelyben még mindig meg vannak terítve az étkezőasztalok. 

A szellemvárosnak van olyan háza, amely kellős közepén egy fa nőtt
Fotó: AstridxAim / Getty Images Hungary

Még mindig megy a vita

Noha a város sorsáról máig vitáznak, az állapota nem változik, ma is úgy néz ki, mint amit évtizedekkel azelőtt ottfelejtettek. Egy 1984-es ENSZ-határozat kimondta, hogy csak azok a lakosok telepedhetnek le, akik az erőszakos kitelepítés előtt ott éltek. A turisták nagy örömére előttük is megnyílt a kapu, sőt, az odaérkezők már Varosha tengerpartján legálisan is süttethetik a hasukat. Az épületek látogatása továbbra is tilos, az ingatag házak ugyanis nem biztonságosak. Ha tetszett ez a cikkünk, olvasd el ezt a hátborzongató helyeket bemutató írásunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?