Sokan nem tudják: engedély nélkül tilos ilyet hazahozni a nyaralásról

Olvasási idő kb. 2 perc

Súlyos következményei lehetnek, ha engedély nélkül, ellenőrizetlenül kerülnek különféle növények külföldről Magyarországra. A nyaralásról hazahozott zöldekkel ugyanis akár az emberi élelmiszer-előállításra is veszélyes károsítókat hurcolhatunk be.

A növények vásárlása és külföldről történő behozatala során rendkívül fontos figyelmet fordítani arra, hogy csak hatóságilag ellenőrzött növényeket szerezzünk be – hívja fel a figyelmet a Világgazdaság

A lap által megkérdezett szakértő, Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint ellenőrizetlen növényekkel olyan károsítók – többek között növényi vírusok, gombák, baktériumok, rovarok és fonálférgek – juthatnak el Magyarországra, amelyek kedvező körülményeket találva itt megtelepedhetnek, így veszélyeztetve a hazai növény- és állatvilág mellett az egészséges élelmiszer-előállítást is.

A nyaralásról engedély nélkül hazahozott növényekkel a japán cserebogarat is behurcolhatjuk
Fotó: Zen Rial / Getty Images Hungary

Engedélyhez kötött, hogy mely növények hozhatók haza a nyaralásról

Mint írják, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) #PlantHealth4Life kampányában Magyarország is részt vesz, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladata, hogy növényegészségügyi bizonyítványok és növényútlevelek kiállításával előzze meg a karantén károsítók behurcolását.

A lap szerint a növényútlevelet a növényvédelmi hatóság felügyelete alatt felhatalmazott vállalkozók állíthatják ki, amely hatósági címke bizonyos növények Európai Unión (EU) belüli szállításához szükséges, és azt is igazolja, hogy a növények mentesek a zárlati és egyéb vizsgálatköteles károsítóktól. Hasznos tudni, hogy

az EU-n kívülről érkező növényekhez növényegészségügyi bizonyítvány, a tagországokból hazahozandókhoz pedig növényútlevél szükséges. 

A növényútlevél-köteles növények közé tartoznak például a pozsgások, cserepes növények, mint a Yucca, az Aloe vera és a Nerium leander. Növényegészségügyi bizonyítvány nélkül pedig mindössze öt faj termése hozható be az EU-n kívülről:

Idézőjel ikon

az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz.

Ezek a legveszélyesebb fajok

Különösen nagy veszélyt jelentenek az olyan, úgynevezett karantén károsítók, mint amilyen az őszi sereghernyóként ismert Spodoptera frugiperda, vagy az akár fák pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium és a japán cserebogár, a Popillia japonica.

A Nébih és a vármegyei kormányhivatalok felügyelői folyamatosan ellenőrzik a növényeket, hogy megakadályozzák a karantén károsítók megjelenését és elterjedését. Ha egy növény nem megbízható forrásból származik – például Olaszországból érkező leander vagy olajfa, amelyeknél jelen lehet a már említett baktérium –, annak behozatala jelentős károkat okozhat a hazai növény- és állatvilágban, valamint az élelmiszer-előállításban. Kiemelték: ezek mellett a károsítók jelenléte befolyásolhatja az erdők és parkok állapotát, a gazdálkodók és a termelők megélhetését, valamint az élelmiszerek minőségét és árát is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?