Elnyelte a tenger a francia várost: a gátlástalan királylány okozta a bajt

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy breton legenda szerint Ys városának eltűnéséért a király leányának bűnös élete volt a felelős.

Atlantisz legendáját mindenki ismeri, ki úgy, mint a városét, amelyet bűnei miatt az istenek vetettek a mélybe, ki úgy, mint Platón példabeszédét az ideális politikai és társadalmi berendezkedésről. Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy a franciáknak, illetve a bretonoknak is megvan a „saját Atlantiszuk”. A legendának többféle változata is létezik, ám a főbb motívumokban azonosak. 

A jámbor király és romlott leánya

Az mindegyik történetváltozatban közös, hogy létezett egy Ys nevezetű város, amelyet a tengertől egy hatalmas gát védett. A gáton volt egy kapu, melyet apály idején ki lehetett nyitni, ám a dagály érkezte előtt vissza kellett zárni, hogy a várost ne öntse el a tenger. Így nem csoda, hogy a fontos kulcsot maga az uralkodó, Gradlon király őrizte. Az emberek boldogan éltek a városban, és a birodalom olyan gazdag és fejlett volt, hogy Gradlon palotáját például márványból, cédrusfából és aranyból építették. Egyes változatok szerint Yst a király kedves lányának, Dahutnak építtette. A király vallásos és jámbor életet élt, ellentétben gyermekével.

Dahut néhol mint lázadó és eltévelyedett gyermek, néhol mint bűnös nőszemély, sőt, gonosz varázslónő jelenik meg. Az mindenesetre bizonyos, hogy ő volt a felelős a város pusztulásáért.

Évariste Vital Luminais 1884-ben olajfestményen örökítette meg Gradlon menekülését az elsüllyedt városból
Fotó: wikimedia commons

Maga a sátán csábíthatta el

A legtöbb változatban azért lopta el alvó apjától a palota kulcsát, hogy egyik szeretőjét (amiből rengeteg volt neki) beengedje, ám részegségében véletlenül nem a palotát, hanem a gát kapuját nyitotta meg, beengedve az özönvizet. A legsötétebb legenda szerint a királylány

Idézőjel ikon

minden éjjel másik szeretőt invitált ágyába, és miután kiszórakozta magát, a férfiakat megölte, és holttestüket a várost körülvevő tengerbe hajította.

Oly sok emberrel végzett így, hogy felkeltette magának a sátánnak is a figyelmét. Egy éjszaka a bukott angyal egy vörös lovag képében elcsábította Dahutot, és rávette, hogy szerezze meg neki a város kulcsát. Ebben a változatban maga a sátán árasztja el a várost.

Nem ért jó véget a királylány

Az is közös pont mindegyik történetben, hogy csak Gradlon élte túl a tragédiát. Ahogy a víz egyre magasabbra emelkedett a városban, felébredt mély álmából a király – esetleg maga Szent Guénolé ébresztette föl –, és leányával lóra pattanva menekülni kezdett. Ahogy elhagyták Yst, az uralkodó egy hangot hallott, amely közölte vele:

ha életben akar maradni, és a városát is meg akarja menteni, fel kell áldoznia lányát.

(Egyes változatokban ez a hang is Szent Guénoléhoz tartozik – ő alapította a legrégebbi bencés apátságot, Landévennecet Bretagne-ban.) Gradlon engedelmeskedett a kérésnek, ám városa ennek ellenére a tenger fenekére süllyedt. Ő maga megmenekült, lánya pedig sellővé változott, és azóta is a környéken kísért, gyönyörű és szomorú dalokkal csalva magához az embereket.

Gradlon király szobra Argol francia településen, a diadalíven
Fotó: Andia / Getty Images Hungary

Az idővel is változott az elsüllyedt város legendája

Arra nem találni semmilyen történelmi bizonyítékot, hogy Ys városának történetében lenne valami igazság, vagy akár létezett volna egy olyan település, amely a kiindulópontja lehetett a legendának. Nagy Gradlon király valószínűleg tényleg élt, ám hogy pontosan mikor, az nem teljesen egyértelmű. Állítólag ő volt Cornouaille (terület Bretagne nyugati részén) királya az 5. században, ugyanakkor Conan Meriadoc, Bretagne alapítója fiának is tartják, noha a kelta király korábban, a 4. században élt. Gradlonhoz egyébként több legenda is kapcsolódik, felesége például egy viking hercegnő és varázslónő, Malgven volt, aki lányuk, Dahut születésekor meghalt. Dahut és Ys városának létezése már kevésbé valószínű. Már csak azért is, mert ők csak jóval később, a 15–17. században jelennek meg a történetben.

Malgven története

Az Észak királynője volt a valkűr Malgven, aki az idős Harold király mellett élte életét. Egészen addig, míg meg nem ismerkedett a portyázó Gradlon királlyal, akibe beleszeretett. Rávette új szerelmét, hogy ölje meg férjét, majd meneküljenek együtt Gradlon királyságába, Bretagne-ba a királynő lován, Morvarkon. Nem csak a királynő, a lova is varázslatos volt: képes volt a vízen futni és az orrlyukából tüzet fújni. Az ő hátán menekült meg Ys városának pusztulásakor a király.

Egy másik történet Morvarkot egy másik uralkodóhoz, Mark királyhoz köti. A király egy vadászat során íjával rálőtt az éppen őz alakját magára öltő Dahutra, aki visszafordította nyilát, amely így a lovat terítette le. A varázslónő ezután a ló fülét a király fejére varázsolta. Ez a történetváltozat valószínűleg egy ókori görög legendában gyökerezik, amelyben Midász király fülét azért változtatja szamárfülekké Apollón, mert az uralkodó volt az egyetlen, aki vetélkedésük során Pán zenéjét szebbnek ítélte a művészetek istenének muzsikájánál.

Az idők során a legenda sokat alakult is, egyes változatok kifejezetten hasonlítani kezdtek Szodoma és Gomora bibliai történetéhez. Ezekben már nem Dahut figyelmetlensége vagy a sátán mesterkedése vezetett el Ys pusztulásához, hanem Isten elégelte meg a városlakók bűneit, amelyek között a királylány tettei csak az utolsó cseppet jelentették. Gradlon királyt Szent Guénolé azért figyelmeztette és mentette meg, mert egyedül ő élt bűntelen és megmentésre méltó életet.

Ha érdekelnek a legendák, olvasd el ezeknek az elveszett kincseknek a különleges történetét, kattints ide!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.