Ilyen volt a neonfényes Budapest – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc

Néhány évtizeddel ezelőtt fővárosunk arculatához szorosan hozzátartoztak a neonreklámok. Galériás összeállításunkban a régi Budapesten lépten-nyomon előbukkanó neonfeliratokat idézzük fel, a harmincas évektől a hetvenes évekig.

„Oly csodás, ha jön az est / Ha kigyúl ezernyi fény / Szinte égi tünemény / Ez a színes látomás” – énekelte Németh Lehel, a korszak kedvelt táncdalénekese Neonfényes Budapest című dalában. A csillogó Nagykörúton kigyulladó ezernyi fény nem a költői képzelet terméke volt: a hetvenes években már fővárosunk arculatát alapjaiban határozták meg a neonreklámok.

Neonreklámok a szocializmusban – és korábban

Sőt, igazság szerint már korábban is. A neonreklámok ugyanis nem a szocializmussal együtt érkeztek Budapestre: akárcsak Európa többi nagyvárosában, már az 1920-as, 30-as években megjelentek. A második világháborúban nagy többségük megsemmisült, az ötvenes években pedig nem elsősorban ezek helyreállítására helyeződött a hangsúly. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezdve viszont már lehetett a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalattól neonreklámokat rendelni.

Pártkongresszuson döntöttek a bevezetésükről

A neonreklámok igazi aranykora azonban a hetvenes évektől köszöntött Budapestre. Az 1970. évi Pártkongresszuson döntés született arról, hogy a világvárosi hangulat biztosítása érdekében újjáélesztik a neonreklámokat a magyar fővárosban. Mivel azonban a szocializmusban nemigen volt szükség arra, hogy a különböző vállalatok vagy termékek egymás konkurensei legyenek, ezek nem is mindig voltak „valódi” reklámok:

Idézőjel ikon

„Vásároljon készruhát!”, „Mozgó járművön mindig fogódzkodni!”, „Főz, Süt, Fűt” – hirdették a szlogenek városszerte.

De egy magára valamit is adó ABC, csemegeüzlet vagy eszpresszó sem lehetett meg neonreklám nélkül.

A képre kattintva galéria nyílik, amely alatt a cikk folytatódik.

Galéria ikon

10

Galéria: Ilyen volt a neonfényes Budapest
Fotó: Fortepan / Főfotó

Egy letűnt kor emlékei

A „neonfényes Budapesten” a rendszerváltás után kezdtek eltünedezni az emblematikus feliratok, napjainkra pedig alig néhány maradt csak az egykor szinte mindenhol ott lévő feliratokból. A legtöbbjüket leszerelték, és noha voltak ígéretes kezdeményezések a megmentésükre, a neonfeliratok eltűntek a háztetőkről és a homlokzatokról. Egy egyetemi projekt keretében 2017-ben virtuálisan összegyűjtötték a régi és még látható neonreklámokat. Azokat a neonreklámokat, amelyek megmenekültek, az utókor számára a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum őrzi. (Borítókép: Fortepan / Fortepan)

Ha a szocializmusban népszerű eszpresszókról nézegetnél képeket, ezt a cikkünket ajánljuk:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.