Új őrület a gyűjtök körében: radioaktív tárgyakkal veszik körül magukat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyűjtők megőrülnek érte, bármilyen furcsa is számodra, hogy radioaktív anyagot tartalmazó üvegtárgyakkal vegye magát valaki körül: az uránüveg vázák, kancsók és poharak ugyanakkor nagyon népszerűek!

Az uránüveg a magyar gyűjtők előtt sem ismeretlen: az egyik legismertebb, antikvitásokat kínáló piactéren is van kosárka, kínálótál, asztaldísz, kancsó is található ebből a zöldes árnyalatú, a laikus számára nem is feltétlenül annyira különleges anyagból.

Ezért érdekli a gyűjtőket az uránérc

Az uránüveg felhasználása lassan kétszáz éves történelemre tekint vissza: 1830-ban kezdték üvegbe keverni az anyagot, a cél pedig az volt, hogy egyedi színárnyalatot adjanak az abból készült tárgyaknak. 

Hasonló célra más nehézfémeket is bevetettek már, amikor az uránt elkezdték használni, még senkinek nem volt elképzelése sem annak radioaktív tulajdonságairól.

Csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint négymillió uránüveg tárgy készült 1958 és 1978 között: ezek nagy része mindössze 2 százalék uránt tartalmaz, de vannak olyanok is, amelyeknek egynegyede áll belőle. Azt, hogy miért vethet fel kérdéseket az uránüveg felvásárlása és használata, talán mindenki számára egyértelmű: ez a nehézfém természetesen radioaktív, és az atombomba előállításában is használják, hírneve így eléggé kétes.

Az uránüveg valódi gyűjtői ritkaság
Fotó: Wikimedia Commons

Nem jelent veszélyt

Teljesen jogos az uránüveg kapcsán az a kérdés, hogy vajon nem jelent-e veszélyt, ha ilyesmivel vesszük magunkat körül, netalán evés, ivás céljára használjuk? A korai, magas koncentrációban uránt tartalmazó tárgyak esetében az aggályok nem is teljesen alaptalanok:

Idézőjel ikon

edényként vagy pohárként, kancsóként történő felhasználás esetén kioldódhat valamilyen mennyiségű urán a tárgyból, amit szervezetébe vihet be az a gyűjtő,

aki nemcsak a vitrinben szeretné csodálni a zöldes üveget, hanem használatba is venné azt. Ez a sugárzó anyagnak való nagyobb kitettség ugyanakkor továbbra sem túlzottan magas.

A második világháború után ráadásul szegényített uránt kezdtek el használni az üvegiparban: ennek sugárzása már nem jelent egészségi kockázatot.

Innen ismered meg

Természetesen kutatásokat is végeztek annak feltárására, hogy származhat-e valamilyen probléma abból, ha valaki sokat van kitéve annak, hogy ilyen típusú üvegtárgyakkal tartózkodjon egy helyiségben. Mint ebből kiderült, a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik az uránüveg tárgyak csomagolásával és postázásával foglalkoznak – akik tulajdonolják ezeket a ritkaságokat, azok esetében 

az éves sugárzáskitettség mindössze 1-2 százaléka származik a kedvenc poharakból és vázákból.

Felmerülhet a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy uránüvegre bukkantunk? A zöldes színezet árulkodik, még biztosabb, ha ultraibolya fénnyel világítjuk meg az üveget sötétben. A Geiger-számláló szintén jelez, ha uránérc kerül a közelébe.

Ilyen tárgyakat egyébként mind a mai napig gyártanak, még ha nem is tetemes darabszámban: ha ilyesmire vágysz, akkor a másodpiac lehet a te valódi lelőhelyed.

Van, amikor az ember valódi kincsekre bukkanhat, amikor ilyen helyeken keresgél, egy igazán szerencsés ember esetéről olvashatsz az alábbi cikkünkben:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.