Új őrület a gyűjtök körében: radioaktív tárgyakkal veszik körül magukat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A gyűjtők megőrülnek érte, bármilyen furcsa is számodra, hogy radioaktív anyagot tartalmazó üvegtárgyakkal vegye magát valaki körül: az uránüveg vázák, kancsók és poharak ugyanakkor nagyon népszerűek!

Az uránüveg a magyar gyűjtők előtt sem ismeretlen: az egyik legismertebb, antikvitásokat kínáló piactéren is van kosárka, kínálótál, asztaldísz, kancsó is található ebből a zöldes árnyalatú, a laikus számára nem is feltétlenül annyira különleges anyagból.

Ezért érdekli a gyűjtőket az uránérc

Az uránüveg felhasználása lassan kétszáz éves történelemre tekint vissza: 1830-ban kezdték üvegbe keverni az anyagot, a cél pedig az volt, hogy egyedi színárnyalatot adjanak az abból készült tárgyaknak. 

Hasonló célra más nehézfémeket is bevetettek már, amikor az uránt elkezdték használni, még senkinek nem volt elképzelése sem annak radioaktív tulajdonságairól.

Csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint négymillió uránüveg tárgy készült 1958 és 1978 között: ezek nagy része mindössze 2 százalék uránt tartalmaz, de vannak olyanok is, amelyeknek egynegyede áll belőle. Azt, hogy miért vethet fel kérdéseket az uránüveg felvásárlása és használata, talán mindenki számára egyértelmű: ez a nehézfém természetesen radioaktív, és az atombomba előállításában is használják, hírneve így eléggé kétes.

Az uránüveg valódi gyűjtői ritkaság
Fotó: Wikimedia Commons

Nem jelent veszélyt

Teljesen jogos az uránüveg kapcsán az a kérdés, hogy vajon nem jelent-e veszélyt, ha ilyesmivel vesszük magunkat körül, netalán evés, ivás céljára használjuk? A korai, magas koncentrációban uránt tartalmazó tárgyak esetében az aggályok nem is teljesen alaptalanok:

Idézőjel ikon

edényként vagy pohárként, kancsóként történő felhasználás esetén kioldódhat valamilyen mennyiségű urán a tárgyból, amit szervezetébe vihet be az a gyűjtő,

aki nemcsak a vitrinben szeretné csodálni a zöldes üveget, hanem használatba is venné azt. Ez a sugárzó anyagnak való nagyobb kitettség ugyanakkor továbbra sem túlzottan magas.

A második világháború után ráadásul szegényített uránt kezdtek el használni az üvegiparban: ennek sugárzása már nem jelent egészségi kockázatot.

Innen ismered meg

Természetesen kutatásokat is végeztek annak feltárására, hogy származhat-e valamilyen probléma abból, ha valaki sokat van kitéve annak, hogy ilyen típusú üvegtárgyakkal tartózkodjon egy helyiségben. Mint ebből kiderült, a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik az uránüveg tárgyak csomagolásával és postázásával foglalkoznak – akik tulajdonolják ezeket a ritkaságokat, azok esetében 

az éves sugárzáskitettség mindössze 1-2 százaléka származik a kedvenc poharakból és vázákból.

Felmerülhet a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy uránüvegre bukkantunk? A zöldes színezet árulkodik, még biztosabb, ha ultraibolya fénnyel világítjuk meg az üveget sötétben. A Geiger-számláló szintén jelez, ha uránérc kerül a közelébe.

Ilyen tárgyakat egyébként mind a mai napig gyártanak, még ha nem is tetemes darabszámban: ha ilyesmire vágysz, akkor a másodpiac lehet a te valódi lelőhelyed.

Van, amikor az ember valódi kincsekre bukkanhat, amikor ilyen helyeken keresgél, egy igazán szerencsés ember esetéről olvashatsz az alábbi cikkünkben:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.

Világom

A betegek 90%-ával végezhet a rettegett Marburg-vírus: mentőövet dobott a WHO

A filovírusok családjába tartozó kórokozók, mint az Ebola és a rettegett Marburg-vírus, a világ legveszélyesebb fertőzései közé tartoznak, amelyek a legsúlyosabb járványkitörések idején a fertőzöttek 25–90 százalékának életét is követelhetik. Amíg a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenleg is küzd a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvánnyal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadta az első átfogó klinikai irányelvét.

Mindennapi

Rejtélyes, új táblák jelentek meg a Balatonnál: szokatlan módszerrel fékezik meg az autósokat

Új, szokatlan megoldással figyelmeztetik az autósokat a Balatonhoz közeli Lovas központjában, ahol macskás útjelző táblákat helyeztek ki a felelőtlen autósok miatt. Bár a településen 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, az utóbbi hónapokban több cicát is elgázoltak a környéken. A keskeny utcák és a kanyargós utak miatt a sebességhatár betartása rendkívül fontos szabály lenne, ám sok sofőr ezt figyelmen kívül hagyja.

Testem

Sok nő él együtt vele anélkül, hogy tudna róla: ezt kell tenned, ha miómád van

A mióma a nőgyógyászati leleteken az egyik leggyakoribb diagnózis, mégis rengeteg tévhit és felesleges félelem övezi. Ez a méh izomfalából kiinduló, jóindulatú elváltozás a nők jelentős részénél teljesen észrevétlenül, tünetek nélkül bújik meg. De miért a hormonok táplálják ezt a rejtőzködő daganatot, mikor elég a puszta megfigyelés, és milyen modern, akár méhmegőrző vagy gyógyszeres eljárások állnak rendelkezésre, ha a mióma erős vérzést, kismedencei fájdalmat vagy meddőséget okoz?

Szülőség

Ajándék a jó bizonyítványért? A pszichológus elmondja, tedd vagy ne tedd

A tanév végével megérkezik a bizonyítvány is, vele együtt pedig az ismerős szülői dilemma: jár-e ajándék a jó jegyekért, és ha igen, milyen? És egyáltalán mitől jó egy bizonyítvány? Attól, hogy kitűnő, attól, hogy fejlődést mutat, vagy attól, hogy a gyerek a saját képességeihez mérten rengeteg munkát tett bele az évbe, akkor is, ha ez a jegyein jelenleg nem látszik?

Világom

Nem akartak adót fizeni, inkább só nélkül sütötték a kenyeret a rafinált olaszok

Ha Toszkánában vagy Umbriában jársz, és megkóstolod a helyi pékségekben kapható friss kenyeret, az első reakciód valószínűleg a döbbenet lesz: a híres pane sciocco ugyanis teljesen sótlan és íztelen. Bár elsőre kulináris baklövésnek tűnhet, a háttérben valójában a világtörténelem egyik legfrappánsabb adóelkerülési és politikai ellenállási hulláma áll.

Offline

Ezért hordtak fülbevalót a kalózok: az életük múlt rajta

Kendő, faláb, papagáj és egy hatalmas aranykarika a fülben – ha kalózokról van szó, mindenkinek ez a kép ugrik be először. Ám míg a hollywoodi filmekben a fülbevaló csupán a lázadó tengeri rablók vagány kiegészítője, a valóságban a puszta túlélés záloga volt. Az aranykarikák nem a divatot szolgálták: egyszerre működtek kezdetleges hallásvédőként az ágyúdörrenések ellen, rejtett temetési biztosításként a viharok után, és a tengeri babonák elleni mágikus talizmánként.