Amikor még nem volt gond az óraátállítás: így keltek az emberek időre régen

Olvasási idő kb. 3 perc

Telefon, tablet, okosóra, elektromos vagy analóg ébresztők – akkor is rikoltanak, ha még órákig szívesen húznánk a lóbőrt. Persze megoldás létezik: benyomjuk a szundit, kirántjuk a konnektorból a makacsan zenélő órát, vagy csak szimplán a falhoz vágjuk, bízva abban, hogy nem találjuk el vele egyik családtagunkat sem. Évszázadokkal ezelőtt azonban, amikor ezek az eszközök még nem léteztek, az emberek egészen más módszereket használtak arra, hogy időben felkeljenek.

Ezek közül sok ma már furcsának hat, akár meg is mosolyogjuk, mégis, igen hatékonyan működtek, amikor szükség volt rájuk, és nem volt kéznél a kakas, hogy a kukorékolásával jelezze a napfelkeltét.

Ezek voltak az ősi ébresztők

Noha az ember alvási ciklusa a nap járásához igazodott régen, mégis voltak alkalmak, amikor ennél pontosabban kellett mérni az időt, akár már az ókorban is. Kínában például léteztek olyan gyertyák, amelyeken jelölések mutatták az idő múlását, és ha leégett addig a gyertya, egy tű hullott ki belőle egy tálcába. 

Az ókorban nemcsak a kakas kukorékolására ébredhettek az emberek, akadtak kifinomultabb módszerek is
Fotó: Dag Sundberg / Getty Images Hungary

Használtak tömjén füstölőket is hasonló módon: ez úgy működött, hogy a pálcára vékony fonálra fűzött apró gömböket tettek, és amikor a füstölő leégett addig, a gömb leesett és zajt csapott, és erre ébredtek az emberek.  

Az ókori Görögországban vízzel működő időmérő eszközöket, klepszidrákat használtak. Állítólag az első, ébresztőként működő prototípust nem más, mint Platón készítette. 

Az első mechanikus órák a 13-14. század fordulóján készültek, ezek már dallamot is játszottak – déli harangszó mintájára, a 15. század végére pedig a házi faliórákban is megjelentek az ébresztők. 

Foglalkozássá vált az emberek ébresztése

Az ipari forradalom kezdetével egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a dolgozók időre járjanak munkába, hiszen, ha valaki később ért oda a futószalaghoz, az lelassította a termelést, és egyetlen ember késése komolyan befolyásolhatta egy rendelés elkészültét. Ekkor vált szükségessé a knocker upperek, vagyis a felkoppintók, felkopogtatók munkája. 

Az ipari forradalom idején a felkopogtatók ébresztették a korán munkába indulókat
Fotó: Wikimedia Commons

Kezdetben olyan iparvárosokban jelentek meg a felkopogtatók, mint Leeds, Manchester, Sheffield vagy Kelet-London. Ezek az emberek akár egész éjjel is ébren voltak, és már hajnali háromkor kezdték ébreszteni a munkásokat. Annyit tettek, hogy egy hosszú bot segítségével addig kocogtatták az ablakot, amíg valaki ki nem nyitotta: így mentek biztosra, hogy az illető valóban felkelt-e.  

A felkopogtatók egy része bambuszból készült botot használt, mert az könnyebb volt, és arra is kisebb volt az esély, hogy erőteljesebb mozdulattal véletlenül betörjék az ablakot. Aztán akadtak olyanok is, akik cső segítségével borsószemeket lőttek ki az ablakokra, és ezzel ébresztették a lakókat

A szolgáltatás ára igen olcsó volt, viszont a felkopogtatók akár egész városrészeket is bejártak, hogy minden ügyfelük időben odaérjen a munkába. Az 1920-as évekre a szakma teljesen eltűnt, mivel az ébresztőórák addigra már széles körben elterjedtek, és megfizethetővé váltak. 

Ha a középkori alvási szokásokról is szívesen olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?