ingatlan ügyvéd

Az ingatlan-adásvétellel visszaélő bűnözőknek megvannak a bevett módszereik. Gyakori, hogy a csaló az interneten keres egy kiadó lakást, kiveszi, majd eladja valaki másnak. Gondolhatjuk is, hogy ennek mi nem dőlünk be. Mégis hogyan vehetünk úgy ingatlant egy gazembertől, hogy az eredeti tulajdonosnak nem tűnik fel? A válasz egyszerű: a lakástulajdonosok nem ellenőrzik nap mint nap az ingatlan-nyilvántartást, így azt sem, hogy saját ingóságuk kinek a nevére került át… Jól tudják ezt a szélhámosok, így egészen addig biztonsággal csalhatnak, ameddig a tulajdonos nem keresi a bérlőt, vagyis magát a bűnözőt. Hiszen, amikor kapcsolatba lép vele, akkor borul a terv – ezzel természetesen tisztában vannak a csalók, éppen ezért időben elköltik a feketén szerzett tízmilliókat. De hogyan lehetséges mindez? Ez a konkrét eset jól szemlélteti, hogy milyen egyszerűen becsapható a tulajdonos és a vevő is. 

Az elcsalás mestersége

A történetben szereplő gazember bútorozott lakást bérelt. Egy darabig fizette a bérleti díjat, majd szólt a tulajdonosnak, hogy az egyik helyiséget saját maga szeretné bebútorozni. A tulajdonos megjelent a háznál egy teherautóval, és felpakolta rá a nappali bútorait. A szomszédok látták a tulajt, vidáman integettek neki, tudták, hogy minden rendben van. De a tulaj azt már nem látta, hogy távozása után újabb teherautók jelentek meg a háznál, és elvitték a további bútorát. A szomszédokban sem keltett gyanakvást, hogy újabb furgonok érkeznek, úgy vélték, biztos a tulajdonos tudtával történik minden, hiszen reggel őt is látták. Viszont a ház néhány óra múlva, kiürítve készen állt az eladásra. Már csak meg kellett hirdetni. A csaló az árat valamennyivel a piaci érték alatt határozta meg, de nem feltűnően alacsonyan, nem akarta, hogy gyanús legyen.

Elég volt egy hiteles aláírás 

Mindvégig jelen volt egy ügyvéd is, aki szintén áldozattá vált. Amikor a bérlő, vagyis a bűnöző felajánlotta, hogy maga keres ügyvédet, sőt vállalja a jogi költségeket, a vevő még örült is, hogy a ház vételárának kiizzadása mellett az ügyvédet nem neki kellett fizetni. Az eset után az ügyvéd megesküdött, hogy őt is becsapták, mert a csaló kísértetiesen hasonlított az eladóra, ellenőrizte a népesség-nyilvántartásban, a papírjai is rendben voltak, bár ő nem okmányszakértő. Vagyis a csaló mindent megtervezett előre, még arra is figyelt, áldozatával összetéveszthető legyen külső megjelenésre. De mi történt ezután? Gazemberünk a könnyen jött pénzt hamar elszórta: luxusautót bérelt, luxusnyaralásra fizetett be Dubajba. Nem tett félre a csalásból származó összegből, és mire elkapták, a pénznek már csak az emléke maradt meg. Ezzel szemben a két megtévesztett – a tulajdonos, illetve az új vevő gyilkos harcba kezdtek egymással a házért.

Mit tehetünk, hogy ne vegyék el otthonunkat?

A jogi helyzet viszonylag egyszerűnek tűnik, a csalás nem minősül tulajdonszerzési jogcímnek, még akkor sem, ha a vevő a becsapott fél. Vagyis a ház tulajdonjogát vissza kell írni az eredeti tulajdonos nevére. Ezzel szemben a vevő kártérítési igénnyel léphet fel a csalóval szemben. Ha a tulajdonos a földhivataltól megkapja a határozatot az átjegyzésről, fél éve van a visszajegyzés iránt intézkedni, vagyis perelni. Ha a tulajdonos nem kap határozatot, és három évig nem is intézkedik aziránt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban visszajegyezzék a tulajdonjogát (vagyis nem perel), akkor a jóhiszemű vevő jogait is védi a törvény.

Éppen ezért van néhány teendő, amit minden esetben meg kell tenni ingatlaneladás és -vásárlás esetén: ne spóroljunk az ügyvéden, hiszen a vevőé a nagyobb kockázat, így ragaszkodjunk ahhoz, hogy saját ügyvéd járjon el ingatlan vásárlásakor! Ragaszkodjunk ahhoz, hogy az eladó bemutasson a szomszédoknak, ebből már kiderül az igazság. Végül, érdemes évente ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartásban, hogy kinek a nevén van az ingóság!