Félreismertük a hunokat: ezt máig rosszul tudtuk Attiláról

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak Közép-Európa, de még Itália és Konstantinápoly is rettegett a keletről érkező, Európán végigsöprő nomád néptől, a hunoktól és vezérüktől, Attilától. Bár ez a legendás és félelmetes nép valóban mély nyomot hagyott maga után a kontinens történelmében, eredetüket mind a mai napig rejtély övezi.

A hunok eredete a régészet egyik legvitatottabb témája, a legtöbben Kelet-Ázsiából, Mongólia területéről származtatják a csoportot, mások pedig – főként nyelvi és kulturális alapon – török népnek tartják őket. Egy új nyelvészeti tanulmány az első elméletet erősíti, és olyan bizonyítékokat tár elénk, melyekre eddig nem volt még példa.

Belső-Ázsiából származnak a hunok?

A Kölni Egyetem munkatársa, dr. Svenja Bonmann és az Oxfordi Egyetem professzora, dr. Simon Fries a Transactions of the Philological Society című folyóiratban megjelent tanulmányában egy olyan új nyelvészeti aspektusát mutatja meg a hunok származásának, mely a török eredettel ellentétben a belső-ázsiai elméletet bizonyítja. A tanulmány a régészet, a genetika és a nyelvészet eredményeit egyeztette.

Attila és hun serege 452-ben Rómát is fenyegette
Fotó: Zu_09 / Getty Images Hungary

Különleges nyelvet beszéltek Attiláék

Dr. Bonmann és dr. Fries számos nyelvi emléket vizsgált meg, amellett, hogy a régi nyelvek jövevényszavaitól, kínai glosszákon át, a személynevekig és a földrajzi kifejezésekig mindent átnéztek, végül érdekes megállapításra jutottak.

A hunok közös paleoszibériai nyelvet beszélhettek az ősi belső-ázsiai hsziungnukkal, vagyis ó-arinul, a jeniszeji nyelvcsaládon belül egy kihalt nyelven kommunikálhattak.

Idézőjel ikon

Ez jóval azelőtt történt, hogy a türk népek Belső-Ázsiába vándoroltak volna […] Ez az ősi arin nyelv még a korai türk nyelveket is befolyásolta, és bizonyos presztízsnek is örvendett Belső-Ázsiában.

 – mondta el dr. Bonmann.

A nyelvészet és genetika is rokonságra utal

A hsziungnuk egy Belső-Ázsiát uraló népcsoport voltak az i. e. 3. és 2. század között, korábban pedig ezt a csoporotot is „törökös” eredetűnek tartották, azonban ez a mostani kutatásban (nyelvi szempontból legalábbis) megdőlt.

A kutatók az olyan török természeti elemekre vonatkozó ősi szavakat, mint a „tó” vagy „eső” az ó-arinnal hozták összefüggésbe. Ezt az elméletet segíti a kínai krónikákban található ritka nyelvemlék, a „Jie-pármondat” is, melyről ugyan sokáig szintén azt hitték, hogy török nyelvű, a tanulmány szerzői szerint ez is inkább az arin nyelvhez áll közel.

A hsziungnu egy Belső-Ázsiából származó nép volt
Fotó: Mateusz Atroszko / Getty Images Hungary

Az eredmény ráadásul a genetikai vizsgálatokkal is összhangban van, ugyanis egy korábbi, 2025-ös tanulmány is közvetlen genetikai kapcsolatot fedezett fel a (Mongóliában élő) hsziungnu leletek és a Kárpát-medencében eltemetettek között.

Honnan ered Attila neve?

A kutatók a hírhedt hun vezér, Attila nevét is megvizsgálták. A gyakran hangoztatott elmélet, miszerint ez a személynév germán eredetű és „kis apát” jelent, nem helytálló. Bonmann és Fries jeniszi kifejezésnek tartja a nevet, melynek jelentése „kissé gyors” vagy „gyors-szerű”.

Ez a kutatás tehát fontos, új nézőpontot kínál a hunok eredetének vizsgálatában, és a szerzők reményei szerint további, kevésbé ismert nyelvekről és kis népekről szóló kutatásokat inspirál majd a közeljövőben.

Ha szívesen olvasnál még a hunokról, ajánljuk ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.