Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Holt-tengeri tekercseket az ókori zsidó világ egyik legfontosabb régészeti leletének tartják. A felfedezés kapcsán a mai napig éles vita folyik arról, kik is írhatták ezeket a több mint kétezer éves szövegeket.
A Holt-tengeri tekercsek felfedezésének története 1946 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Júdeai-sivatagban három beduin rokon egy elveszett kecskét keresett a Holt-tenger közelében. A jószág helyett azonban egy barlangrendszerre bukkantak, amely az ókori világ legfontosabb szövegleleteit rejtette. A következő évtizedekben 11 barlangból közel 900 kézirat töredékei kerültek elő.
Bibliai írásokat is tartalmaznak
A szövegek többsége vallási közösségekhez köthető írás, körülbelül száz bibliai szöveg is megtalálható köztük. Ezek szinte a teljes héber bibliai kánont lefedik, Eszter könyve kivételével. A tekercsek között imák, himnuszok, vallási szabályok és olyan szövegek is vannak, amelyek a Tízparancsolat korai változatait tartalmazzák.
A kutatók szerint a tekercsek nagyjából kétezer évesek lehetnek. Bár eredetiségük nem kérdéses, a legnagyobb rejtély továbbra is az, hogy kik lehettek a szerzőik.
A legelfogadottabb elmélet
Sok kutató szerint a tekercsek egy zsidó vallási közösséghez, az esszénusokhoz köthetők. Ők egy puritán életmódot folytató csoport voltak, amely a Qumrán nevű sivatagi település környékén élhetett. A feltételezést részben ókori történetírók – mint Flavius Josephus – leírásai is erősítik, akik feljegyzéseikben a közösség tagjaira jellemző életmódot említenek. Ennek része volt a közösségi élet, a fehér ruhák viselése és a rendszeres rituális tisztálkodás.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A Qumránban feltárt rituális fürdők (mikvék) szintén ezt az elméletet látszottak alátámasztani. Roland de Vaux francia régész például úgy vélte, a tekercsek szerzői a helyi közösség tagjai lehettek.
Viták és ellentmondások
Az elméletet sokan vitatják. Ennek egyik oka, hogy a rituális tisztálkodás nem kizárólag az esszénusokra volt jellemző, más vallási csoportok is gyakorolták. Josephus leírásai sem egyértelműen sivatagi közösségre, hanem inkább városokban élő csoportokra utalnak.
Egyre több kutató szerint az is elképzelhető, hogy a tekercsek nem feltétlenül Qumránban készültek, sőt, nem is ugyanazok a szerzőik, mint akik elrejtették azokat.
Egy másik elmélet szerint a tekercsek jeruzsálemi templomokból származhatnak, és a szövegeket hivatásos írnokok másolhatták le. Ezt a nézetet az is alátámasztja, hogy a tekercsek között több azonos szövegváltozat is található, ami egy központi könyvtár vagy intézmény szerepére utalhat.
Modern technológiai vizsgálatok és kézírás-elemzések azt is kimutatták, hogy több különböző írnok dolgozhatott ugyanazon szövegeken.
Új kutatások
Egyes kutatók szerint a valóság valahol a két elmélet között lehet, vagyis a szövegek egy része helyi közösségekhez, más része jeruzsálemi forrásokhoz köthető. Elképzelhető, hogy a római megszállás idején rejtették el az írásokat a barlangokban.
A tekercseket tartalmazó edények vizsgálata is ezt támasztja alá – nem mindegyik agyag helyi eredetű.
Digitalizálták a tekercseket
A tekercsek ma már nem csak kutatók számára érhetők el. Digitalizálásuk révén bárki megtekintheti a szövegeket online, az Izraeli Múzeum vagy a Leon Levy digitális archívum oldalán. Ez új korszakot nyitott a kutatásban és a tekercsek értelmezésében. A modern vizsgálatok szerint a szövegek keletkezése nagyjából Kr. e. 3. század és Kr. u. 1. század közé tehető.
Több, korábban hitelesnek tartott töredékről ugyanakkor kiderült, hogy modern hamisítvány. Egyes darabokat múzeumok is megvásároltak.
A Holt-tengeri tekercsek ma is az ókori világ egyik legnagyobb régészeti rejtélyét jelentik. Bár eredetük és szerzőik kiléte továbbra sem tisztázott, abban a kutatók egyetértenek, hogy ezek a szövegek páratlan betekintést nyújtanak a korai zsidó vallási gondolkodásba és a Biblia kialakulásának világába.
Kapcsolódó: A Holt-tengeri tekercsek története nem az egyetlen rejtély, ami a mai napig viták tárgya a történészek és kutatók között.
