Egy nyaklánc miatt kellett buknia Marie Antoinette-nek – a pletyka hatására ellene fordult a nép

Élisabeth Vigée Le Brun, francia iskola. Marie Antoinette rózsával, 1783. Olaj, vászon (113 × 87 cm). Versailles, Versailles-i kastély és Trianon. (Fotó: Photo12 / Universal Images Group via Getty Images)
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyetlen, elképesztően drága gyémántnyaklánc köré épített csalássorozat elég volt ahhoz, hogy a francia királyné megítélése végleg romlani kezdjen, és a monarchia tekintélye látványosan meginogjon.

Marie-Antoinette a 18. századi Franciaország királynéja volt, aki osztrák főhercegnőként, a Habsburg-ház tagjaként került a francia udvarba, amikor feleségül ment XVI. Lajoshoz. Személye már a házasságától kezdve megosztotta a francia társadalmat. Sokan idegenként tekintettek rá, és az udvari élet látványos, sokszor fényűző elemei miatt gyakran vádolták azzal, hogy elszakadt a mindennapok valóságától, miközben Franciaország egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségekkel küzdött. Ez a róla kialakult kép később kulcsszerepet játszott abban is, ahogyan a közvélemény a királyi család minden botrányát értelmezte.

A befejezetlen királyi megrendelés

Ebben a feszült légkörben vált különösen érzékennyé minden olyan ügy, amely a királyné nevét érintette – így az a rendkívül értékes gyémántnyaklánc is, amely eredetileg XV. Lajos idejében készült egy udvarhölgy számára. A király halála után azonban az üzlet meghiúsult, az ékszer pedig a műhelyben maradt.

kb. 1772: Marie Antoinette (1755–1793), XVI. Lajos felesége, Mária Terézia császárnő és I. Ferenc német-római császár negyedik lánya. 1770-ben ment férjhez XVI. Lajoshoz, és 1774-ben lett Franciaország királynéja.  A képen Marie Antoinette és férje, Lajos, a versailles-i palota lakosztályaiban tartanak udvart, XV. Lajos uralkodásának utolsó éveiben. (Fotó: Hulton Archive / Getty Images)
Marie-Antoinette már nagyon fiatalon a versailles-i királyi udvar figyelmének középpontjába került
Fotó: Hulton Archive / Getty Images

A 1780-as évekre az ékszerészek már kétségbeesetten próbálták eladni a darabot, mivel az egyre komolyabb anyagi és presztízsproblémát okozott: a több száz gyémántból álló, rendkívül költséges nyakláncot csak a legmagasabb rangú vevő tudta volna megvenni.

Egy jól felépített megtévesztés

Ebben a helyzetben lépett színre Jeanne de la Motte, aki egy összeomló arisztokrata háttérből érkezve próbált társadalmi felemelkedést elérni. Kapcsolatrendszere, valamint a királyi udvar működéséről szerzett felszínes ismeretei lehetővé tették, hogy egy összetett csalási konstrukciót építsen fel.

A terv lényege az volt, hogy elhitesse: szoros kapcsolatban áll Marie-Antoinette-tel. Ennek a hamis kapcsolatnak az lett az alapja, hogy leveleket közvetített, amelyeket valójában hamisítottak. A levelezés során a királynét utánzó üzenetek születtek, amelyek fokozatosan bizalmat építettek egy magas rangú egyházi szereplő, Rohan bíboros felé.

Rohan korábban kiesett a királyné bizalmából, ezért különösen érzékeny volt minden lehetőségre, amely visszajuttathatta volna a belső körbe.

A hamis levelek és a gondosan megszervezett találkozó végül meggyőzték arról, hogy a királyné titokban támogatja a nyaklánc megvásárlását.

Félreértésből botrány

A történet kulcspillanata egy éjszakai találkozó volt Versailles kertjében, ahol Rohan azt hitte, hogy Marie-Antoinette-tel beszél. Valójában egy beépített közvetítő játszotta el a szerepét, a helyzetet pedig úgy rendezték meg, hogy a bíboros megerősítést kapjon a „titkos megbízásról”.

Ezt követően Rohan közvetítőként lépett fel az ékszerészeknél, és vállalta a fizetést részletekben. A nyaklánc azonban nem a királynéhoz került, hanem a csalás szervezőihez, akik a kövek szétszedésével és eladásával kezdték pénzzé tenni az ékszert.

Amikor az ékszerészek végül a királynéhoz fordultak a követeléseikkel, kiderült: Marie-Antoinette semmit sem tudott az egész ügyletről.

A nyilvános ügy, ami visszaütött

A királyi udvar döntése az volt, hogy az ügyet nyilvánosan tisztázza, és bíróság elé viszi az érintetteket. Ez azonban fordulóponttá vált: a per nem tisztázta, hanem tovább erősítette a gyanút.

Bár Rohan végül felmentést kapott, a közvéleményben már kialakult a kép egy manipuláló udvarról és egy fényűző, a valóságtól elszakadt királynéról. Jeanne de la Motte kemény büntetést kapott, de későbbi írásai tovább erősítették a királynéval szembeni ellenszenvet.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Olaj volt a tűzre

Bár az ügyben nem merült fel hiteles bizonyíték arra, hogy Marie Antoinette bármilyen formában részt vett volna a nyaklánc körüli egyezségben, a nagy nyilvánosság ezt már másodlagos kérdésként kezelte.

A királyi udvar és a társadalom között addigra kialakult bizalmi távolság miatt a hivatalos tagadások nem tudták érdemben visszafordítani azokat a feltételezéseket, amelyek a botrány során kialakultak. A történet gyorsan túlmutatott a konkrét szereplők felelősségén, és inkább egy általánosabb, már meglévő elégedetlenségre és gyanakvásra épült.

Ezek pedig tovább erősítették a monarchiával szembeni bizalmatlanságot, és hosszabb távon hozzájárult ahhoz a politikai és társadalmi légkörhöz, amely végül a monarchia bukásához is vezetett.

Kapcsolódó: Ő volt a monarchia leghírhedtebb botrányhősnője

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.