Ebben a kvízben közismert állításokat mutatunk az emberi testről, neked pedig el kell döntened, hogy tévhitről vagy tudományos tényről van szó.
Az emberi testről szóló információk nagy részét gyerekkorunk óta halljuk, szülőktől, tanároktól vagy ismeretterjesztő műsorokból. Csakhogy ezek egy része sosem volt igaz, vagy a tudomány időközben megcáfolta őket. Ám arra is van példa, hogy némelyik állítás annyira hihetetlen, hogy sokan kételkednek bennük.
Ebben a kvízben 10 kijelentést találsz, neked csak az a dolgod, hogy eldöntsd, igaz vagy hamis. Vigyázz, nehezebb lesz a dolgod, mint gondolnád!
A kvízt lejjebb görgetve találod.
A sötétben olvasás károsítja a látást.
A kutatások szerint ez nem igaz. Gyenge fényviszonyok között a szem hamarabb elfárad, de ez átmeneti, nem jár tartós károsodással.
A nyelv különböző részei más-más ízeket érzékelnek.
A híres „nyelvtérkép”, amely szerint az egyes ízeket a nyelv jól elkülönült területein érezzük, ma már megdőlt. Valójában a nyelv minden része képes mindegyik íz érzékelésére.
Egy újszülöttnek több csontja van, mint egy felnőttnek.
Egy baba körülbelül 300 csonttal születik, de ahogy növekszik, ezek közül sok összenő. Felnőttkorunkra 206 csontunk marad.
Stressz hatására megőszülhet a haj.
Az őszülés alapvetően a genetikán múlik, de a tartós stressz károsíthatja a hajhagymák melanocita őssejtjeit, ami idővel a hajszín elvesztéséhez vezethet.
Reggelente magasabbak vagyunk, mint este.
A csigolyák közötti porckorongok a nap folyamán összepréselődnek a súlyunk alatt, majd éjszaka, fekve visszanyerik eredeti alakjukat. Ezért estére egy-két centimétert is veszíthetünk a magasságunkból.
A cukor hiperaktívvá teszi a gyerekeket.
Több kísérlet is cáfolta ezt a tévhitet, nincs különbség a cukros és édesítőszeres üdítőt fogyasztó gyerekek viselkedése között. A szülők elvárása játszik szerepet, nem a cukor.
Valójában csak az agyunk 10 százalékát használjuk.
Az Albert Einsteinnek tulajdonított megjegyzésnek nincs tudományos alapja, az agyunk szinte minden területét folyamatosan használjuk. A tévhit valószínűleg abból a valós állításból ered, hogy az idegsejtek az agysejtek mintegy 10 százalékát teszik ki.
Hajunk és körmünk egy ideig még tovább nő halálunk után.
A sejtosztódás a halál pillanatában leáll, így a haj és a köröm sem nő tovább. A bőr a halál után kiszárad és összezsugorodik, ettől a haj és a köröm hosszabbnak tűnhet.
Testünk legkeményebb anyaga a koponyát felépítő csontszövet, hogy védje az agyat.
Az emberi test legkeményebb anyaga a fogzománc, amely a legtöbb ásványi anyagot tartalmazza.
Az emberi test legnagyobb izma a farizom.
A nagy farizom (gluteus maximus) tömegét tekintve testünk legnagyobb izma. Többek között a combcsontot mozgatja, amely a legnehezebb csontunk.
Ha van még kedved fejtörőkhöz, válassz ezekből:
Egy fecske… – be tudod fejezni a közmondásokat?
Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?
Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?
Nagy Tisza-kvíz: mennyit tudsz a második legnagyobb magyar folyóról?
AL, RA, AUS: mennyire ismered az országok autójeleit?
