Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A maastrichti Szent Péter és Pál-templom padlója alatt olyan emberi maradványokra bukkantak, amelyek egyes kutatók szerint Charles de Batz de Castelmore-hoz, vagyis a történelmi D’Artagnanhoz tartozhattak. A csontok azonosítását DNS-vizsgálattal próbálják megerősíteni.
A végső bizonyosságot az adhatja meg, ha a maradványokból kinyert DNS-t össze tudják hasonlítani a híres muskétás ma élő, távoli leszármazottainak genetikai mintáival – olvasható a National Geographic oldalán.
Dumas D’Artagnanja valóban élt
D’Artagnan nevét legtöbben Alexandre Dumas 1844-ben megjelent regényéből, A három testőrből ismerjük. A bátor, vakmerő, néha meggondolatlan, de mindig szerethető negyedik muskétás alakja erősen beépült a közös emlékezetbe, azonban Dumas hőse nem pusztán az írói képzelet szülötte volt.
A regénybeli D’Artagnan mögött valóban áll egy történelmi személy, Charles de Batz de Castelmore, aki a D’Artagnan nevet anyai családja után használta. Gascogne-ban, a mai Franciaország délnyugati részén született a 17. század elején, és XIV. Lajos király szolgálatában lett testőr.
Holland templom padlózata alatta találták meg
D’Artagnan földi maradványait Maastricht Wolder városrészében, a Szent Péter és Pál-templomban találták meg, amikor a templom járólapjait javították. A padló egy része beszakadt, és ekkor kerültek elő azok a csontok, amelyekről Wim Dijkman nyugalmazott városi régész úgy vélte, akár D’Artagnanhoz is tartozhatnak. A templom a francia ostrom idején olyan területen állt, amely francia ellenőrzés alatt volt, így elképzelhető, hogy a rangos katonát ott temették el.
Dijkman több mint négy évtizeden át dolgozott Maastrichtban régészként, és régóta foglalkoztatta, hol temethették el Charles de Batz de Castelmore-t, vagyis a történelmi D’Artagnant.
A feltevés nem volt légből kapott, hiszen a történelmi D’Artagnan 1673. június 25-én halt meg Maastricht ostrománál. A sírban a csontváz közelében személyes tárgyak mellett egy muskétagolyó töredékei is előkerültek. A történelmi D’Artagnanról úgy tudni, hogy muskétagolyó végzett vele Maastricht ostrománál.
Regénybe illő fordulat
A város szerint az eredeti feltárás körül jogi és szakmai problémák merültek fel, mivel a templom örökségvédelmi helyszínnek számít, és az ásatás nem a megfelelő engedélyekkel, illetve protokoll szerint történhetett. Amennyiben a maradványokat nem szakszerűen kezelték, az befolyásolhatja a DNS-vizsgálat megbízhatóságát is. A csontok szennyeződhetnek, a minták sérülhetnek, és minél több ember érintkezik velük kontrollálatlan körülmények között, annál nehezebb lesz tiszta tudományos választ adni.
Az ügyet tovább bonyolította, hogy a feltételezett maradványok körül nemcsak tudományos, hanem hatósági vita is kialakult. A maastrichti hatóságok postai úton küldtek volna el két fogat és egy vállcsontot a Müncheni Igazságügyi Orvostani Intézetbe – írja a hvg.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A régész ezt túl kockázatosnak tartotta, ezért személyesen vitte el a leleteket. A vizsgálatok után azonban magánál tartotta őket, és nem adta vissza az önkormányzatnak. A holland sajtó szerint még azt is kérte, hogy térítsék meg az utazási költségeit, mivel a müncheni út és a szállás legalább 500 eurójába került.
A holland rendőrség azután vette őrizetbe Dijkmant, miután kiderült, hogy a csontokat elrejtette egy barátjánál.
Egy korabeli ostromtérképen az „E” betű jelölheti azt a helyet, ahol D’Artagnan elesett Maastricht 1673-as ostrománál. A felirat szerint ez volt az a pont, „ahol Monsieur Artinian meghalt” – a név a kutatók értelmezése szerint D’Artagnanra utalhat. A térképet 2023-ban, a halálának 350. évfordulójához kapcsolódó kiállításon a Maastricht múzeumában is bemutatták.
A ma élő rokonok nevét még nem hozták nyilvánosságra, ahogy a német vizsgálatok eredményeit sem, ezért egyelőre nyitott kérdés, hogy a csontok valóban a negyedik muskétásként ismert D’Artagnanhoz tartoznak-e.
Ha még többet olvasnál D’Artagnan életéről, ajánljuk kapcsolódó cikkünket.
