Eltávolították a királyszobrokat a Hősök teréről: azóta sem kerültek vissza

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nemcsak Gábriel arkangyal szobrának eltávolítása miatt néz most ki másként a Hősök terén álló emlékmű, mint felépültekor, számos szobrot cseréltek ki benne a változó politikai széljárásnak köszönhetően.

A Hősök tere lelki szemeink előtt mára összeforrt a millenniumi emlékmű jelenlétével. Ezeréves fennállásunk ünnepének idején Gábriel arkangyal szobra és a hét vezér már a teret díszítette. A királyszobrok koszorúja ennél később készült el, ráadásul ma egészen másként láthatjuk, mint akkoriban, némelyik uralkodónkat ugyanis eltávolították. 

Tökéletesen megkomopnált történelmi emlékmű áll a Hősök terén, melyet a millecentenárium tiszteletére állítottak fel. A teret 1932 óta hívják Hősök terének, arculata pedig egészen 2025-ig nem változott az 1958-as átalakítást követően. Tavaly az arkangyalt leemelték az oszlopról, restaurálni vitték, története során először.

A Hősök tere királyszobrait több ízben is eltávolították
Fotó: Inkey Tibor - Fortepan

Ezek a királyok díszítették az emlékművet a Hősök terén eredetileg

Két részre osztott, félköríves oszlopcsarnok zárja a Hősök terén az Andrássy utat a Városliget felé. Kétoldalt 7-7 szobornak ad helyt a két negyedkört formázó sor, melynek tetején a Háború és a Béke allegóriája áll szemben. Középen hét vezérünk szobra, melyet álmunkból felébresztve is ismerünk, 

Idézőjel ikon

Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba és Töhötöm.

A millennium idején a parlament döntése nyomán Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízták meg a feladattal, hogy méltó emlékművet tervezzenek. Eleinte csak a hét vezér szobra és Gábriel arkangyal díszítette a két múzeum közti területet, a két oszlopcsarnok később készült el. A királyszobrokat 1905 és 1911 között helyezték el itt.

Idézőjel ikon

A királyok azonban az elmúlt korszakok során változtak.

Míg kezdetben a 7-7 embermagasságnál jóval nagyobb bronzszobor díszítette, köztük öt Habsburg uralkodónk, ezeket az első világháborús vereség után eltávolították. Így tűnt el Mária Terézia, I. Ferdinánd, III. Károly, II. Lipót és Ferenc József szobra is, utóbbiból például

csak a csizmája maradt meg. 

Háborúnként alakult a szobrok sorsa

A Tanácsköztársaság idején vörös drapériával fedték le az angyalt,  majd a Habsburg királyokat egyszerűen elvitték, csak a gazdasági konszolidációt követően helyezték vissza. A második világháború után újabb szoborcserékre került sor,

Idézőjel ikon

a Habsburg-uralkodók helye pedig ismét üresen maradt, bár Rákosi az egészet el akarta bontani, erre végül nem került sor.

Egy politikai döntés okán a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcok vezetői váltották fel azokat. Ferdinánd helyett Bocskai István, Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, Lipót helyett Rákóczi Ferenc, Ferenc József szobra helyett pedig

Idézőjel ikon

Kossuth Lajos díszíti az oszlopok közét.

A lecserélt szobrokat a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Kiscelli Múzeumának raktárába, majd Sülysápra szállították, a sérült Mária Terézia szobrot a 2000-es évek elején a Szépművészeti Múzeumban helyezték el. 

A Tanácsköztársaság időszakáról korábban is írtunk, ide kattintva olvashatsz róla. 

Így került a térre díszítőelemként 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.