Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A világűr távoli pontjain egészen furcsa dolgok is megtörténnek: az univerzum tele van olyan meglepetésekkel, amelyeken még NASA tudósai is gyakran megdöbbennek.
Az űrbéli furcsaságok sora a magnetárokkal kezdődik, más néven neutroncsillagokkal, melyek mágneses tere felfoghatatlanul erős. Olyannyira, hogy közelükben az anyag atomi szinten is képes eltorzulni.
Furcsábbnál furcsább bolygók keringenek az űrben
Nem kevésbé bizarr a WASP-76b exobolygó: ezen az ultraforró óriásbolygón olyan magas a hőmérséklet, ami a fémek párolgásához vezet. A „fémgáz” aztán a bolygó hűvösebb oldalán cseppek formájában hull vissza a felszínre. Akadnak olyan bolygók is, amiknek nincs otthonuk:
ezeket az égi testeket a tudósok a kóbor bolygóknak nevezik,
saját naprendszer nélkül léteznek és magányosan sodródnak az űrben.
Az üresség is furcsa lehet az űrben
Léteznek felfoghatatlanul üres helyek is, mint például a Boötes-űr. Boötes-üregnek vagy -ürességnek is szokták hívni: több száz millió fényéven belül is alig találni benne galaxist.
Lényegében felfoghatatlan távolságokról van szó: minden általunk ismert földi mérték értelmét veszti.
Roppant érdekes az M87 galaxis fekete lyuka is. Tömege is szinte felfoghatatlan: a Nap tömegének akár 6,4 milliárdszorosa is lehet. Belsejéből anyagsugár (jet) nyúlik ki, amelyben az anyag közel fénysebességgel mozoghat.
Figyelemre méltóak az összeütköző neutroncsillagok is. A hatalmas óriási robbanást előidéző csillagok nemcsak rázkódást okoznak a térben, hanem elemeket is létrehoznak, mint például stronciumot.
A stoncium egy ezüstösfehér, puha alkáliföldfém, amely elemi állapotban nem fordul elő a természetben.
Ezek az elképesztő jelenségek az űrben mind megmutatják, hogy amit a Földön normálisnak és magától értetődőnek hiszünk, az az univerzum más részein akár egészen máshogy is történhet.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan sebezhetik meg láthatatlan aszteroidák a bolygónkat, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
