130 évig lapult a magyar területen talált leletegyüttes a bécsi múzeumban.
Amint arról az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) honlapján beszámolt, végre előkerültek a régóta keresett őskori leletek, melyeknek több mint 100 éve veszett nyoma. A muzeológusok, paleontológusok és régészek azóta keresték ezeket a kincset érő köveket.
Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében, áll közleményükben.
Ősi leletekre lehet hatással a felfedezés
Leopold Tausch von Glöckelsthurn budapesti születésű osztrák paleontológus volt, haláláig a Császári-Királyi Földtani Intézetben, a Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt dolgozott Bécsben. 1886-ban publikált egy tanulmányt, és összesen 27 tengeri, édesvízi és a kettő közötti sótartalommal bíró brakkvízi,
- 17 szárazföldi csiga- és kagylófajt,
- illetve 5 nemzetséget
írt le az ajkai késő kréta korra datálható kőszénből. A publikációja azonban eltűnt, vagy legalábbis ezt hitték – mintegy 130 évig maradt rejtve. Mióta előkerült, már tudják, hogy ezen állatokról való ismereteinkhez milyen mértékben járulhat hozzá.
Sokáig keresték a magyarországi őslénykutató jegyzeteit
A papírok hiánya azért is volt fájó a tudomány számára, mert a kréta időszak rendkívüli biodiverzitását tanúsították, és az ebből az időszakból származó csigák Európa-szerte rendkívül ritkák. A leírások több olyan fajt is tartalmaztak, melyeket azóta senkinek nem sikerült újra megtalálnia a kontinensen.
„Mivel a helyi bányászat azóta megszűnt, esély sincs arra, hogy a kutatók pontosan ugyanazokból a rétegekből gyűjthessenek leleteket a közeljövőben, mint amelyekből egykor Tausch tehette"
− emelték ki. 2025 októberében talált rá a dokumentumokra Marton Maslo, a Bécsi Tudományegyetem paleontológiai gyűjteményének kurátora. Annak, hogy több kutató is hiába kereste, az lehetett az oka, hogy korábban ilyen típusú szakember nem dolgozott az intézményben. (Címlapképünk illusztráció.)
Ha érdekelnek az őslények, ez a cikkünk is tetszeni fog.
