Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az összes növény, állat és gomba a sejtmaggal rendelkező egysejtűekre vezethető vissza, de ezek közt is megtalálták azt az ősi szálat, mely mindannyiuk közös őse.
Az élővilág – a gombák, növények és állatok – eredete régóta az egyik legfontosabb kérdés a biológiában. A kutatók azt próbálják megérteni, hogyan alakultak ki a ma ismert élőlények, és milyen kapcsolat van közöttük. A fosszíliák, a sejttani vizsgálatok és a genetikai kutatások mind azt is szolgálják, hogy feltérképezzük az élet fejlődésének történetét. Az utóbbi évtizedekben a DNS-elemzés különösen sok új információt hozott, mert lehetővé teszi az élőlények rokonsági kapcsolatainak pontosabb vizsgálatát.
Közös ős, minden élőlény esetében
Az élőlényeket hagyományosan három nagy csoportba sorolják: prokarióták, archaeák és eukarióták. Az eukarióták (sejtmaggal rendelkező élőlények) közé tartozik minden állat, növény és gomba, valamint az ember is.
Ezek sejtjei összetettek: van bennük sejtmag (a DNS-t tartalmazó, hártyával körülvett sejtalkotó) és különféle sejtszervecskék, például mitokondrium (a sejt energiatermelő része). Sokáig nem volt világos, hogyan alakultak ki ezek a bonyolult sejtek az egyszerűbb elődökből.
Az archaeák olyan egysejtű élőlények, amelyek külsőre hasonlítanak a baktériumokra, de genetikai felépítésük jelentősen eltér tőlük.
Sok archaea szélsőséges környezetben él, például forró forrásokban vagy oxigénszegény tengeri üledékekben. Korábban úgy gondolták, hogy ezek az élőlények távol állnak az eukariótáktól, és inkább egy külön, elszigetelt fejlődési ágat képviselnek.
Az elmúlt években azonban a kutatók egy különleges archaea-csoportot azonosítottak, amelyet Asgard archaeáknak neveztek el – írja az IFLScience. Ezeknek az élőlényeknek a genetikai állománya meglepő hasonlóságokat mutat az eukarióták génjeivel. Olyan géneket is tartalmaznak, amelyek a sejt belső szerkezetének kialakításában és működésében játszanak szerepet, és korábban kizárólag összetett sejtekben voltak ismertek.
Egy friss kutatás során az Asgard archaeákon belül egy újabb csoportot azonosítottak, amely a Hodarchaeales nevet kapta.
Ezeknek az élőlényeknek a genetikai felépítése különösen közel áll az eukariótákéhoz. A vizsgálatok alapján valószínű, hogy
az összes ma élő állat, növény és gomba egy olyan ősi sejtből származik, amely ehhez az Asgard archaea csoporthoz tartozott.
A jelenlegi elképzelések szerint az eukarióta sejtek kialakulásában kulcsszerepe volt a szimbiózisnak (két különböző élőlény tartós együttélésének). Egy ősi archaea sejt kapcsolatba került egy baktériummal, amely képes volt hatékonyan energiát termelni oxigén segítségével.
Ez a baktérium idővel a sejt belsejében maradt, és belőle alakult ki a mitokondrium.
Ez az esemény alapvetően megváltoztatta az élet fejlődésének irányát, mert lehetővé tette a nagyobb, összetettebb sejtek megjelenését. Az Asgard archaeák jelentősége abban áll, hogy hidat képeznek az egyszerű, sejtmag nélküli élőlények és az összetett eukarióták között. A genetikai adatok alapján már nem éles határ választja el ezeket a csoportokat, hanem egy fokozatos átmenet rajzolódik ki. Ez segít pontosabban megérteni, hogyan jöhetett létre az a biológiai sokféleség, amely ma a Föld élővilágát jellemzi.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyek azok az állatok, amik megtanulták értelmezni a morzejeleket.
