A Csipkerózsika Disney által feldolgozott verziója alighanem mindenki számára ismert. Azonban nem ez az egy változata létezik a tündérmesének – akad egy olyan, amelyben a kannibalizmus is megjelenik.
A Csipkerózsika című tündérmese eredetileg szájról szájra terjedt. Az első ismert történet egy 1528-as lovagregényben jelent meg, majd az 1697-es Perraeult-féle változat híresült el, míg végül 1812-ben megjelent a Grimm Fivérek Csipkerózsikája is, ami alapján aztán a Disney-mese is készült. Az Aarne-Thompson-féle besorolás szerint ugyanakkor összesen 410 Csipkerózsika mese létezik.
Ez volt a Csipkerózsika legbizarrabb változata
A mese egyik legbizarrabb változata 1634-ben jelent meg a Pentameron mesegyűjteményben a Nap, Hold és Thália címmel, amelyet Giambattista Basile írt. A történet szerint egy nagy uralkodónak lánya születik. Ebből az alkalomból meghívja a bölcseket, akik azt jósolják, hogy a kislány vesztét egy lenmag okozza majd. Az uralkodó válaszul elrendeli, hogy minden lenből készült dolgot tüntessenek el birtokáról.
Thália az idő múlásával felcseperedett, majd egy napon a kíváncsiságtól hajtva felajánlotta egy idős fonóasszonynak, hogy segít neki a munkában. Ám ekkor beteljesedett a jóslat: lenmag szorult a körme alá, és holtan esett össze. Apja ezután a legszebb ruhájába öltöztette, majd bársonytrónra ültette lányát, ő maga pedig elhagyta a palotát.
Úgy fogant meg, hogy nem is tudott róla
A történe szerint évek múltán egy király rábukkant az elhagyatott kastélyra. Hiába kopogott, nem jött válasz, ezért bemászott az ablakon. Odabent rátalált a fiatal lányra, akit sehogy sem tudott felébreszteni. Ekkor váratlan dolgot tett, ami az eredeti műben szó szerint így hangzik: „A vágytól megrészegülve a király ágyba viszi. És miután élvezte a szerelem gyümölcsét, otthagyja feküdni. Aztán visszatér a királyságába, és sokáig elfelejti ezt a románcot.”
A lány várandós lett a királytól, de továbbra sem ébredt fel, majd ikreknek adott életet, akiket születésük után tündérek neveltek. Táplálásuk ugyanakkor továbbra is az anya feladata volt. Egy alkalommal azonban az egyik gyermek összetévesztette anyja keblét az ujjával, mire kiesett körme alól a lenmag, és ő felébredt hosszú álmából.
A királylány gyermekeinek a Nap és Hold nevet adta rejtélyes születésük nyomán. Egy napon aztán a király visszatért meglátogatni a lányt, akit nagy meglepetésére ébren talált. Ekkor elmesélte neki a fogantatás történetét, a lány pedig a történet és a szerelmi vallomás hallatára szerelembe esett.
A nem várt fordulat
A királynak hamarosan távoznia kellett, mivel otthon felesége várta, aki gyanút fogott, férje ugyanis álmában kikotyogta a gyermekek nevét. Miután fény derült a házasságtörésre,
a kastély szakácsával elraboltatta gyermekeit, hogy felszolgálja őket férjének vacsorára.
Ebéd közben aztán azt hajtogatta jóízűen falatozó férjének, hogy ,,a sajátodat eszed”. Ám a feleségnek ez sem volt elég: máglyán akarta elégetni Tháliát. A királylányt lefogták az őrök, és már vitték volna a tűzre, mikor a király megmentette, és máglyára küldte feleségét és a szakácsot. Ekkor azonban váratlan fordulat történt: kiderült, hogy a jólelkű szakács megmentette a gyerekeket. Ezért őt előléptették, és csak a feleséget vetették tűzre. Az író így zárt a történetet: „Van, akinek mindig szerencséje van – még alvás közben is.”
Tudtad, hogy a Grimm testvérek meséje sem volt mentes a bizarr momentumoktól? Erről itt olvashatsz bővebben.
