Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Családon belüli viszály okozta Salamon király uralmának végét. Először nagybátyja, I. Béla, majd unokatestvérei, László herceg és a későbbi I. Géza király miatt vesztette el koronáját.
Először gyermekként, apja parancsára koronázták meg, mindössze 4-5 éves lehetett, amikor I. András királyunk fejére tette a magyar királyi jelvényt. Apja halálát követően azonban mégsem ő került a trónra, hanem annak öccse, akit ma I. Bélaként ismerünk, Salamon pedig ugyan király lett később, de nem élvezhette sokáig hatalmát.
Salamon ekkor még mindig gyermek vol, menekülne kellett testvéreivel együtt. 1063-ban tértek vissza Magyarországra, a Száli-dinasztia segítségével. 1064-ben újra megkoronázták, de a tényleges hatalmat anyja, Anasztázia kijevi hercegnő és az ő köreiben élő nemesek gyakorolták. Bár eleinte harmonikusnak tekinthető kapcsolata volt Béla fiaival, az 1070-es évekre belviszállyá fajult kapcsolatuk, hiszen az egykori király fiaként ők is igényt formáltak a hatalomra.
Börtönbe vetették a magyar királyt rokonai
Géza elfoglalta az ország jelentős részét, Salamon pedig egyre északabbra szorult. Egy vesztes csatát követően kimondták a trónfosztását, amit ekkor még nem ismert el. Merényletet tervezett unokaöccse, László ellen, azonban lebukott, és börtönbe zárták. A tornyot töklámpásokkal rakták tele, hogy éjjel is láthassák, mit csinál ott az egykori király.
Nevét azóta is viseli a visegrádi Salamon-torony, ahol hosszú évekig raboskodott, a torony maga azonban nem az eredeti rabhelye, azt a tatárjárást követően romjaiból építették újjá.
I. István király szentté avatása alkalmából kapott végül kegyelmet 1083-ban, azonban ekkor nem a békés életre törekedett, többször is megpróbálta megmaradt híveivel visszaszerezni hatalmát, sikertelenül. Amint arról a Képes Krónika is megemlékezik, visegrádi rabsága idejéből ered a
fénylik, mint Salamon töke mondásunk.
Salamon szerzetesnek állt?
Sokáig csak legendaként hivatkoztak arra, hogy a mai Horvátország területére érkezve szerzetesnek állt volna a magyar király, azonban a pólai Monasterium Sancti Petri in Sylvis, vagyis Szent Péter kolostor számos nyomot őriz uralkodónkkal kapcsolatban.
A bencések otthona többszáz éven át működött a rend felügyelete alatt. De hogy Salamon is egy lehetett az itt élő barátok közül, még ma is kérdéses.
Az egyik elmélet szerint Salamon menekülés helyett a besenyőkkel szövetkezve keletre ment, a másik pedig azt gyanítja, dél felé vette útját, Isztriára, és ott, a pólai monostorban hunyhatott el. Mivel abban az időben a a terület karintiai és frank irányítaás alatt állt, valószínűsíthető, hogy
a Száli-ház által is támogatott, német feleséggel rendelkező egykori királyt itt szeretettel fogadhatták.
A pólai székesegyház mindenesetre őriz egy sírkövet, ami alá állítólag halálakor Salamont temették, de tényleges bizonyíték arra, hogy a csontok valóban hozzá tartoznak, a legendákon kívül nincs.
Ha tesztelnéd tudásod Árpád-házi királyainkkal kapcsolatban, kattints ide!
