Művészet is versenyszám volt ezen az olimpián: egy magyar sportoló érmet is nyert

Olvasási idő kb. 2 perc

Kevesen tudják, hogy a modern olimpiák első évtizedeiben nemcsak sportágak, hanem művészeti versenyek is helyet kaptak a programban. Ezeken a megmérettetéseken olyan kategóriákban osztottak érmeket, mint az építészet, az irodalom, a zene, a festészet és a szobrászat.

A művészeti olimpiai számok egyik legsikeresebb magyar szereplője épp a sporttörténetből ismert Hajós Alfréd volt.

Hajós Alfréd az olimpiai művészeti versenyen is indult

A művészeti versenyeket a modern olimpiai mozgalom alapítója, Pierre de Coubertin kezdeményezte, mert úgy gondolta, hogy az ókori hagyományok szellemében a játékoknak a test és a szellem harmóniáját egyaránt tükrözniük kell. Így született meg az a különleges olimpiai forma, amely 1912 és 1948 között a sportágak mellett művészeti kategóriákat is felvonultatott. A szabályok szerint csak olyan műveket lehetett nevezni, amelyeket a sport ihletett, legyen szó építészetről, festészetről, zenéről vagy irodalomról.

Hajós Alfréd építészmérnökként, gyorsúszóként, labdarúgóként, labdarúgó-játékvezetőként, újságíróként és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett
Fotó: Unknown author / Wikipdedia

A művészeti olimpiai program évtizedekig komoly érdeklődést váltott ki, a csúcsot az 1928-as amszterdami játékok jelentették, ahol több mint ezer alkotást állítottak ki.

Idézőjel ikon

Magyarország számára is emlékezetessé vált ez az időszak: Hajós Alfréd – aki már sportolóként is beírta magát a történelembe – itt is érmet szerzett.

Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok úszó, később építészmérnökként is aktívan dolgozott. A sport és a művészet különös találkozásának egyik legszebb példája, hogy az 1924-es párizsi olimpián stadiontervével ezüstérmet nyert. A pályaművet Lauber Dezsővel közösen készítette, azonban csak az úszó kaptott olimpiai érmet, mert a pályaműről Dezső aláírása hiányzott.

Idézőjel ikon

Így lett Hajós a kevés olyan olimpikon egyike, aki sportban és művészetben is dobogóra állhatott.

A történelemben mindössze két ember mondhatja el magáról ugyanezt.

A művészeti versenyek azért szűntek meg, mert az 1940-es évek végére az indulók többsége hivatásos művész volt, ami már nem fért össze az olimpia szellemével. 1949-ben az eseményeket megszüntették, helyükre kiállítások és kulturális programok kerültek, amelyek ma is részei az olimpiáknak.

Tudtad, hogy eredetileg ruha nélkül játszották az olimpiai játékokat? Olvasd el a következő cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.