A kárhozat útja ritkán egyenes, ám akadnak egészen kitartó bűnözők, akik semmitől sem riadnak vissza, nem hátrálnak meg akkor sem, ha évekre börtönbe kerülnek. Sőt, olykor a kényszerpihenő alatt eszelik ki a következő csalás stratégiáját.
A modern magyar történelemben is találunk olyat, aki intelligenciáját, találékonyságát nem a közjó építésére használta, sokkal inkább saját boldogulását tartotta szem előtt. Ne tévesszen meg senkit a látszat, az olykor Robin Hoodként tetszelgő férfi, Strasznov Ignác, a csalás nagymestere volt, számtalan áldozata hatalmas összegeket veszített amiatt, hogy sors összehozta a jóvágású férfival.
Cirkuszban cseperedett fel a csaló
Strasznov 1868-ban született Mátészalkán, jómódú, kispolgári zsidó családban, ám a fő bevételi forrásukat jelentő szatócsbolt tönkrement, Ignác édesapja elhunyt. Az édesanya nem bírt a neveletlen és rosszcsont fiával, ezért hároméves korában a Zirkus Monarchie artistanőjére bízta a gyermeket. Strasznov három esztendőt töltött a mutatványosokkal, itt tanult meg kiválóan németül, és nyelvtudását később, természetesen, a csalásainál is felhasználta.
A nélkülözés miatt borzasztó életfilozófiát sajátított el a kis Ignác:
„Meg kell szerezni mindent még ma, mert holnapra lehet, hogy már semmi se marad”
– ezt a források szerint a cirkuszi évek alatt véste az eszébe. Ezután rövid időre visszakerült édesanyjához, ám az ő halála után pesti rokonoknál élt. Már első munkahelyén, a dohánytőzsdén is bűntényt eszelt ki: el akarta adni a berendezés egy részét, tettéért két hét börtönre ítélték. Ezután pedig csak nőtt a bűnlajtstroma: zsebóralopásért, választási csalásért is elkapták.
Saját bevallása szerint Strasznov különös élvezetet lelt abban, hogy másokat átverhet, szerette az elegáns kliséket, az izgalmakat. Nemcsak Magyarországon verte át az embereket, kiváló német és angol nyelvtudásának köszönhetően „sikeres” volt külföldön is: Hamburgban, Brüsszelben, Amerikában és Párizsban. A csalók királya végül 65 évesen hunyt el, tüdősorvadás vitte el.
Temetésén a nála harminc évvel fiatalabb felesége sem jelent meg.
Élete során több milliárd forintnak megfelelő összeggel rövidítette meg áldozatait.
Igen hosszú a csaló férfi bűnténylajstroma
Mivel Strasznov lépten-nyomon átvert valakit, ezért nehéz lenne minden bűntettét itt felsorolni: kiválogattuk a legelképesztőbbeket. Óriási találékonyságról árulkodik például az, ahogy az amerikai bankokat átverte: elhitette az újvilágban, a szesztilalom idején, hogy feltalálta a szilárd alkoholt, amelyet csak össze kell keverni vízzel, és máris kész az ital. Erre a nemlétező találmányára több bank is adott előleget.
Strasznov több tucatnyi álnevet használt kalandos élete során, az egyik a Vértessy Géza volt. Ezzel sikerült átvernie az idős, kissé nagyothalló nyitrai püspököt, aki úgy hitte, rég nem látott unokaöccse vendégeskedik nála.
Az ifjú arra hivatkozva kért pénzt a főpaptól, hogy kezességet kell vállalnia egy barátjáért. Nyitráról Szombathelyre utazott, ahol szintén kölcsönkért a püspöktől, majd angolosan távozott az összeggel, és persze soha nem tért vissza. Később a két csalást együtt tárgyalta a bíróság.
Budapesten Strasznov a Vérmezőt bocsátotta áruba bolgárkertészeknek.
A Honvédelmi Minisztérium tisztviselőjének adta ki magát, és előleget kért az akkor védőövezetként szolgáló területre. A kertészek gyanútlanul belesétáltak a csapdába, a csalók királya pedig tömött zsebbel távozott.
Mint látjuk, a csaláshoz nem szükséges modern technológia, mesterséges intelligencia, elegendő csupán az, ha valaki megtalálja áldozatainak gyenge pontját, és kellően határozott, amikor eljátssza az éppen aktuális szerepét. Bizonyosan nem érdemel érte Oscar-díjat, ám hogy Strasznov egy életen megélt a csalásból, azt csakis bűnös tehetségének köszönheti.
Ha arra is kíváncsi vagy, miképp dolgoztak a romantikus csalók, a házasságszédelgők száz évvel ezelőtt, ezt a cikkünket ajánljuk.
