Rekordáron kelt el Frida Kahlo festménye, mégsem ér annyit, mint egy férfi alkotása

Olvasási idő kb. 2 perc

Frida Kahlo alkotásai iránt máig nagy a nemzetközi érdeklődés, mégis szembetűnő a különbség a női és a férfi művészek munkáinak értéke között. Bár Kahlo egyik festményét most ismét rekord közeli összegre becsülték, ez még mindig csak töredéke annak, amelyet férfi művészek esetében gondolkodás nélkül kifizetnek.

Kahlo „El sueño (La cama)” című festménye egy magángyűjteményből került elő, és a Sotheby’s New York-i aukcióján 40-60 millió dollárra becsülték. Ez nemcsak életműve, hanem a teljes női és latin-amerikai művészeti mezőny szempontjából is kiemelten magas árnak számít. A férfi festők által készített művek piaci árát azonban ez sem közelíti meg: Leonardo da Vinci Salvator Mundija például 450,3 millió dollárért kelt el, vagyis több mint hétszer annyiért, mint amennyit Kahlo legdrágább műve érhet.

Ezért nem lehet drágább Frida Kahlo alkotása

Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a női művészek szisztematikus alulértékelése nem egyedi jelenség, hanem rendszerszintű probléma. A művészeti világ legfontosabb döntéshozói, vagyis

kurátorok, múzeumigazgatók, kritikusok és gyűjtők a történelem során túlnyomórészt férfiak voltak,

és ez meghatározta, hogy mely alkotók kerültek be a kiállításokra és mely alkotások értéke emelkedett a csillagos égig.

Frida Kahlo festménye nem kerül annyiba, mint egy férfi alkotóé
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A férfiak festményeit értékesebbnek tartják

Egy 2021-es kísérlet különösen látványos módon mutatta be a nemi elfogultságot: a résztvevők ugyanannak a digitálisan előállított műnek magasabb értéket tulajdonítottak, ha férfi név szerepelt mellette, mint amikor női művész általi darabként mutatták be. A kutatás azt is bebizonyította, hogy

egy férfi aláírás már önmagában is növeli egy mű értékét, míg a női aláírás gyakran semmilyen pozitív hatást nem gyakorol az árra.

A rekord közeli ár bizonyítja, hogy a női alkotók iránti érdeklődés növekvő tendenciát mutat, azonban azt is világossá teszi, hogy a női művészet értéke még mindig messze alulmarad a férfiak művei mögött

Ha kíváncsi vagy rá, miért nem házasodott meg a szűz királynő, akit feministaként tisztelnek, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?