Négy dolog, ami régen tilos volt a nőknek – a második felháborító

Olvasási idő kb. 2 perc

A nők jogait hosszú évszázadokon keresztül megdöbbentő módokon korlátozták, néhány tiltás pedig még néhány évtizeddel ezelőtt is érvényben volt.

Ide tartozik például a fogamzásgátlás és a pénzügyi szabadság korlátozása, de még olyan abszurd rendelkezések is léteztek, mint az olimpiai játékok nézésének tiltása. 

1. Hitelkártya igénylése

A 1970-es évekig az egyedülálló vagy elvált nőknek gyakran férfi kezesre volt szükségük ahitelkártya-igényléshez, ráadásul csak a fizetésük fele számított bele a bírálatba. Csak az 1974-ben elfogadott Equal Credit Opportunity Act tette lehetővé, hogy a bankok ne diszkriminálják a nőket nemük vagy házassági státuszuk alapján.

2. Fogamzásgátlás 

A 20. század nagy részében a fogamzásgátlás témája tabu volt. Sok amerikai államban tiltott volt a házasságon kívül a fogamzásgátló használata, egészen 1965-ig, amikor is a Legfelsőbb Bíróság felülírta a szabályozást.

Faramuci módon, a rendelkezés pont az egyedülálló nőkre vonatkozott: a lazításig 26 államban nem használhatták a tablettákat.

 Végül 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság utolsóként Massachusetts államban törölte el a törvényt, amely megtiltotta a fogamzásgátló szerek terjesztését egyedülállóknak.

Tiltott volt a nők számára többek között a hitelkártya igénylése és a fogamzásgátlók használata is
Fotó: Enes Evren / Getty Images Hungary

3. Praktikus fürdőruhák viselése

Az 1920-as években szigorúan szabályozták a nők strandon viselt ruhadarabjait: a törvény megtiltotta, hogy túl sokat mutassanak a lábukból, a hatóságok pedig mérőszalaggal ellenőrizték a szabály betartását.

Ha valaki nem követte az előírást, megkérték, hogy öltözzön át, vagy akár le is tartóztathatták.

A szabályok az 1950-es évekre lazultak, amikor – főként Brigitte Bardot képeinek köszönhetően – elterjedt a bikini. (Egyébként 1937-ig a férfiakat is korlátozták, nekik tilos volt fedetlen felsőtesttel megjelenniük a strandokon.) 

4. Olimpiai játékok nézése

Az ókori Görögországban a nők nemcsak a versenyeken való részvételtől voltak eltiltva, de a házas asszonyoknak a nézőtérre sem volt szabad belépniük – a szabály megszegése halálbüntetéssel járt. A korlátozás a 20. században is visszaköszönt: 1930-ban a brit hadsereg megtiltotta a nőknek, hogy meccseket nézzenek, azzal az indokkal, hogy az „nem nevelő célú látvány”. Még a bokszolók feleségei sem mehetett be a mérkőzésekre.

A nők valószínűleg azért sem nézhették az olimpiai játékokat, mert a férfiak eredetileg meztelenül versenyeztek. Ha érdekelnek a részletek, olvasd el ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.