Hogyan lesz egy Habsburg sarjból magyarbarát nádor? Nos, ehhez a különleges történelmi ínyencséghez több összetevő is szükségeltetett, valamint a véletlenek sora is közrejátszhatott abban, hogy teljes nevén Habsburg-Lotaringiai József Antal János Baptist, azaz József osztrák főherceg, a magyar reformkor egyik kiemelkedő alakjává váljon.
Az egyik ilyen történelmi faktor az, hogy József II. Lipót német-római császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő 16 gyermeke közül kilencedikként jött a világra. Ezzel vajmi kevés esélye volt rá, hogy valaha apja trónjára ülhessen, de a magyar nádori címet is csak egy baleset miatt kapta meg.
József véletlenül lett nádor
Józsefet, bár a rangjának kijáró nevelésben részesült Firenzében, nem arra készítették fel, hogy Magyarország nádora legyen. Ezt a tisztséget Sándor Lipót kapta, aki 1790-től volt az ország nádora. Ám 1795 nyarán megtörtént az, amire senki nem számított: Sándor Lipót váratlanul elhunyt egy, a laborjában bekövetkezett robbanásban.
Az ifjú először 16 éves korában járt az országban, de arról nem tudunk, hogy már ekkor megkedvelte volna a magyarokat. József 19 éves volt, amikor szeptember 19-én kinevezték nádornak. Még ugyanabban a hónapban, 22-én bevonult Budára, a következő évben pedig a pozsonyi országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az új nádor kinevezését.
Ő volt “a legmagyarabb Habsburg”
József első magyartanára Verseghy Ferenc volt, és ez a tény közrejátszhatott abban, hogy az ifjú elérte bátyjánál, bocsássák szabadon a még börtönben lévő jakobinus foglyokat. Az, hogy meg akarta tanulni a magyar nyelvet, és hogy kiállt a rabokért, különösen népszerűvé tette Józsefet az országban.
De nem véletlenül nevezték “a legmagyarabb Habsburgnak” Józsefet, kezdeti intézkedései után sem lankadt az ország és a nép iránt mutatott elköteleződése. Ő volt az, aki arra ösztönözte II. Ferenc császárt, a bátyját, hogy hívja össze az 1825-ös országgyűlést. Ám nem csak politikai kérdésekben vállalt szerepet: jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, létrehozta a gellérthegyi csillagvizsgálót és a Szépészeti Bizottmányt is.
Sokan úgy vélik, József nádornak komoly szerepe volt abban, hogy békés maradt a viszony az udvar és Magyarország között. Keringtek olyan pletykák is, hogy a saját koronázását tervezgeti, ezért ápol ilyen jó viszonyt a magyarokkal. E szóbeszédeknek vélhetően semmi alapjuk nem volt. Ám az biztos, hogy József nádor 1847 januárjában bekövetkezett halála közrejátszott abban, hogy kitört a forradalom, hiszen ő nem állt ott a két fél között villámhárítóként.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy élnek a Habsburgok a trónfosztás óta, olvasd el ezt a cikkünket.
